Kétségbe estek a szakértők: nincs valódi megoldás a Balaton és a Velencei-tó vészes apadására

Hetek óta nem hullott számottevő csapadék Magyarországon, miközben a hőmérséklet közelíti a 40 fokot. A vízfolyások és állóvizek vízszintje kritikusan alacsony, és ez a jelenség egyre gyakoribbá válik hazánkban. "Rövid visszatérési idővel jelentkeznek a tartósan aszályos helyzetek, ráadásul nemcsak meteorológiai aszály, hanem hidrológiai aszály is, ami azt jelenti, hogy a tavainkban, vízfolyásainkban is kis vízhozamok tapasztalhatók. A kettő kombinációja kifejezetten rossz, hiszen amikor a legtöbb vízkészletre lenne szükségünk, hogy pótolni tudjuk a vizet, akkor még ezek a vízforrások is hiányoznak" – nyilatkozta az InfoRádióban Bíró Tibor egyetemi tanár.

Az NKE professzora szerint a probléma fő kiváltó oka az éghajlatváltozás, amely miatt már a téli időszak is aszályos, így nem képződik elegendő talajnedvesség és felszín alatti vízkészlet. Az elmúlt 6-7 évben folyamatos aszályhelyzettel küzd az ország, és a szakember prognózisa szerint ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog.

A mezőgazdaságot különösen súlyosan érinti a vízhiány. Bár az őszi gabonafélék még viszonylag jól bírják a szárazságot, a kukoricahibridek már komoly nehézségekkel küzdenek. A professzor szerint a következő évtizedekben olyan növényfajtákra kell átállni, amelyek jobb aszálytűrő képességgel rendelkeznek. A Homokhátság vízügyi problémái kapcsán Bíró Tibor elmondta, hogy a Tisza alacsony vízállása miatt évente több mint 250 millió köbméter víz távozik a területről.

Tartósan kis vízállások vannak a Tiszán, és ha a Tisza vízszintje alacsonyabb, mint a környező terület talajvízszintje, akkor természetesen leszívja a talajvizet, és egyre kevesebb az az időszak, amikor olyan a vízállás, hogy duzzasztani tudja a talajvizet

– magyarázta. A megoldást a szakember szerint az árhullámok vízkészleteinek hasznosításában kell keresni. Ehhez olyan víztereket kellene létrehozni, amelyek képesek nagyobb vízállások mellett jelentősebb mennyiséget tárolni a medrekben és a környező területeken.

A Balaton és a Velencei-tó helyzetével kapcsolatban a professzor rámutatott, hogy mindkét tó többször kiszáradt már a történelem során. Mindkét állóvíz vízgyűjtő területe viszonylag kicsi, ami szélsőséges vízállásokat eredményezhet akár egy éven belül is. A más vízrendszerekből történő vízpótlás problémás lehet, mivel az eltérő ásványi összetételű víz megváltoztathatja a tavak ökológiáját.

A felmelegedő víz nemcsak a fokozott párolgás miatt jelent problémát, hanem az élővilágra is káros hatással van. "30-32 foknál már olyan fehérjék denaturálódnak, amely bizonyos életközösségeket károsan érintenek, és a táplálkozási lánc miatt természetesen a teljes életközösséget érinteni fogja. Tízfokos hőmérséklet-emelkedéssel duplájára emelkedik a biokémiai reakciók sebessége, ez fogyasztja az oxigént, és ezt az élővilág egyre nehezebben tolerálja" – figyelmeztetett a szakember.

Bíró Tibor a tartós vízhiányt Magyarország három legsúlyosabb problémája közé sorolta, hangsúlyozva, hogy a víz stratégiai erőforrás, amely az ország gazdasági teljesítőképességét és az életfeltételeket is jelentősen befolyásolja.