Rezsikatasztrófa fenyeget Magyarországon, ha ez bekövetkezik: sok háztartásban jöhet plusz kiadás?

Az elmúlt hetekben jelentősen fokozódott a nyomás a magyar és szlovák döntéshozókon az orosz energiafüggőség megszüntetése érdekében. Az EU várhatóan még idén elfogadja azt a javaslatot, amely legkésőbb 2028-ig megtiltaná az orosz földgáz és olaj behozatalát az unió területére. A bizottsági dokumentum szerint az orosz földgáz importja gazdaságilag kiváltható komolyabb károk nélkül.

Az EU három lépésben vezetné ki az orosz földgázt: 2026. január 1-től általános tilalom lépne életbe, kivéve a rövid távú szerződéseket (ezeket 2026 júniusáig kell megszüntetni), illetve a tengerparttal nem rendelkező országok hosszú távú szerződéseit, amelyeket legkésőbb 2027 végéig kell felbontani. A legfrissebb fejlemények szerint azonban amerikai nyomásra ez a határidő akár egy évvel korábban is érvényesülhet.

Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter szeptember 12-én egyértelműen kijelentette, hogy Magyarországnak és Szlovákiának be kellene fejezniük az együttműködést Oroszországgal. Donald Trump amerikai elnök pedig nemrég azt nyilatkozta, hogy ha beszélne Orbán Viktorral, az leállítaná az orosz olaj vásárlását. Szijjártó Péter külügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan az orosz szállítások nélkül lehetetlen biztosítani az ország biztonságos ellátását.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem jött be a félmilliárd eurós trükk, befagyasztja a magyar forrásokat Brüsszel: így akart volna EU-pénzt szerezni a kormány

Az Európai Bizottság 545 millió euró átcsoportosítását engedélyezte Magyarország számára, azonban a források kifizetését azonnal blokkolta is.

A földgázellátás tekintetében Magyarország viszonylag kedvező helyzetben van, hiszen Szlovénián kívül minden szomszédos országgal van kiépített gázszállítási kapcsolata. Az FGSZ adatai szerint az összes nagyobb határkeresztező ponton elérhető biztos import kapacitás 38,8 milliárd köbméter évente. Hazánk eddig főleg délkelet irányból importálta a földgázt, de a jövőben az északnyugati irány is nagyobb szerepet kaphat.

Az Ausztria felől évi 5,1 milliárd köbméteres, míg Szlovákia felől évente mintegy 4,3 milliárd köbméteres kapacitás áll rendelkezésre, ami összesen 9,4 milliárd köbméter – ez elméletben lefedheti a teljes magyar igényt. Emellett további forráslehetőségek is körvonalazódnak, mint a Vertikális Gázfolyosó a déli irányból, vagy a 2027-ben üzembe álló romániai Neptun Deep gázmező.

A költségeket tekintve az orosz leválás valóban többletkiadást jelentene a gázbeszerzéseknél, azonban ez iránytól, szállított mennyiségtől és a megállapodásoktól függően 3-7 euró között alakulhat megawattóránként. Az európai gáztőzsdén (TTF) jelenleg 32,3 EUR/MWh a földgáz nagykereskedelmi ára, tehát a teljes többletköltség 10-20% körül alakulna, ha leválnánk az orosz gázforrásokról.

A kőolaj esetében bonyolultabb a helyzet, mivel Magyarországnak jelenleg csak két ellátási útvonala van: az orosz Barátság, valamint a horvát Adria-vezeték. A horvát csővezeték kapacitása vitatott kérdés a Mol és a JANAF között. A horvát fél szerint a vezeték képes évi 15,5 millió tonna kőolaj szállítására, ami fedezné a százhalombattai és pozsonyi finomítók együttes igényét.

A tranzitdíjak tekintetében a Mol szerint a horvát olajvezeték-üzemeltető aránytalanul magas árat kér szolgáltatásaiért – a Janaf által felszámított díj az iparági benchmark több mint négyszerese. Ugyanakkor ha a Mol nagyobb mennyiséget hozna be az Adria-vezetéken, a fix költségek nagyobb volumenre oszlanának el, így a fajlagos díj csökkenne.

A finomítók átállása is kihívást jelent, mivel jelenleg az orosz nyersolaj feldolgozására vannak optimalizálva. A Mol dönthet úgy, hogy a pótlást az orosz keverékhez hasonló minőségű olaj importálásával oldja meg, vagy több különböző partnertől szerzi be a szükséges mennyiséget. A dunai és pozsonyi finomítók viszonylag magas Nelson-komplexitással rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy képesek szélesebb körű nyersolaj-palettát feldolgozni.

Összességében elmondható, hogy bár látható többletköltséggel és bonyolultabb beszerzési folyamatokkal járna, nem tűnik irreálisnak, hogy Magyarország 2-3 év múlva teljes mértékben leváljon az orosz energiaforrásokról.