Eszement lakásdrágulás van Magyarország keleti részén: mi folyik itt?

Éles és meglepő fordulatot vett a lakáspiac, amire valamennyire számítani lehetett a kereslet mérséklődése és a kínálat bővülése miatt. Az ingatlan.com legfrissebb, novemberi lakásárindexe szerint országos szinten érdemben lassult a lakásárak emelkedése. Havi szinten országosan 0,5 százalékos emelkedés történt, ami jóval elmarad a szeptemberi 2,8, valamint az októberi 1,5 százalékos havi drágulási ütemtől.

Budapesten pedig tavaly óta először minimális csökkenés történt: a fővárosban ugyanis 0,1 százalékkal mérséklődtek az árak, ami inkább stagnálásnak tekinthető. Budapest a szeptembert 2,6, az októbert pedig 1,4 százalékos havi drágulással zárta.

Az elmúlt hetekben látványosan megváltozott a kereslet és a kínálat korábbi mérlege. A vevők aktivitása éves és havi összevetésben is mérséklődött, miközben a kínálat érezhetően bővült. Ez a kettős hatás mostanra a lakásárakban is megjelent, ezért országosan visszafogottabb drágulást látunk, Budapesten pedig már enyhe árcsökkenést mutatnak a számok

- magyarázta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Az új lakások tömeges megjelenése az egyik fő tényező

A budapesti eredményben komoly szerepet játszhat, hogy sok vevő még kivárásra játszik. A következő hónapokban ugyanis több ezer új építésű lakás érkezik a piacra és ezek közül több projektben használt panelek árában lehet új lakást vásárolni. Emiatt erős árverseny indulhat el a főváros használt lakáspiacán is. Balogh László szerint ez a folyamat az állami támogatások hatását is módosíthatja.

Ha a budapesti vevők - különösen az első lakásvásárlók - nagyobb arányban választják a tömegesen megjelenő új építésű lakásokat, az mérsékelheti az Otthon Start Program hatását a használt lakások piacán. Ilyenkor kisebb lesz az extra kereslet és az abból eredő áremelkedés is, ami lépéskényszerbe hozhatja az eladókat

- mondta a szakértő.

A fővárosi fordulattal párhuzamosan Pest vármegyében továbbra is dinamikus áremelkedés figyelhető meg: novemberben 1,7 százalékos havi drágulás történt, éves összevetésben pedig 18,8 százalékos növekedés látható. 

Ez megerősíti azt a korábbi várakozásunkat, amely szerint sok budapesti eladó az értékesítésből származó összegből keres nagyobb, esetleg jobb állapotú lakást vagy családi házat az agglomerációban. Erre azoknak a házaspároknak is lehetősége nyílik, akik 50-50 százalékban voltak tulajdonosai annak az ingatlannak, aminek az eladásából finanszíroznák a következő otthonuk megvásárlását akár 3 százalékos hitellel

– fogalmazott Balogh László.

Kelet felzárkózik Nyugathoz a lakásárakban

Az ingatlan.com lakásárindexének  régiós adataiból az is látszik, hogy Nyugat-Magyarországon lassabb a drágulás, Kelet-Magyarországon viszont gyorsabb ütemű áremelkedéssel megkezdte a felzárkózást. A Nyugat-Dunántúlon novemberben 0,9 százalékos havi és 15,2 százalékos éves drágulás következett be novemberben, ezzel szemben a Dél-Alföld októberhez képest  2,1, a múlt év novemberéhez viszonyítva pedig 19,4 százalékos éves növekedést produkált.

A novemberi tendenciák decemberben tovább erősödhettek: a kínálat tovább nő, a vevőjelöltek egy része pedig várja az új építésű lakások megjelenését. Balogh László szerint így nem kizárt, hogy az év vége meglepő fordulatot hoz a lakásárakban. Az év elején látott erős emelkedés után akár egy enyhe korrekció is bekövetkezhet.

A kínálati piacot nézve Budapesten a használt lakóingatlanok esetében négyzetméterenkénti mediánérték közel 1,4 millió forint volt. Az V. kerület a legdrágább 2 millió forint feletti összeggel, a második és harmadik helyen van az I. és a XII. kerület, előbbinél 1,83 millió, utóbbinál 1,78 millió forint volt a négyzetméterárak középértéke december elején.

A legolcsóbb városrészekben, azaz a XVII., a XVIII., a XX. és a XXIII. kerületben ugyanakkor 800 ezer és 981 ezer forintos mediánnal számolhatnak a lakásvásárlást tervezők. A vármegyeszékhelyek között továbbra is Debrecenben a kerülnek legtöbbe a lakások és házak, a medián négyzetméterárak ott 997 ezer forintot tettek ki december elején. Szeged és Győr van még a dobogón, 952 ezer és 920 ezer forinttal.

A középmezőnyben van többek között Kecskemét, Tatabánya, Szombathely és Nyíregyháza 732-804 ezres mediánnal. A legolcsóbb vármegyeszékhelyek közé sorolható Békéscsaba, Salgótarján és Kaposvár, ezekben a városokban 285-541 ezer forint a négyzetméterárak középértéke.

címlapkép: Czeglédi Zsolt, MTI/MTVA