Csőgörény-maffia portyázik Magyarországon: így ismerd fel a lehúzós szakikat, rengeteg embert vertek már át

A legtöbben „csőgörény-maffiaként” emlegetik azokat a duguláselhárító szolgáltatókat, amelyeknél olyan végösszeggel találkoztak ügyfelek, ami több mint tízszerese az iparági normának. Az érintett cégek vagy szakik általános gyakorlata több ponton hasonló.

Az internetes hirdetésekben vagy weboldalakon gyakran irreálisan olcsó árakat látnak a potenciális ügyfelek, például méterenkénti díjakat, de részletes díjszabás nincs feltüntetve. A telefonos egyeztetés során gyakran nem közölnek végleges árat, vagy csak annyit mondanak, hogy „a helyszínen derül ki”. A helyszínen, pánikhelyzetben lévő ügyfélnek sokszor nem jut elegendő ideje mérlegelésre, és kifizeti a vaskos számlát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Lomtalanító-maffia lepte el a hazai utcákat: mindenhol ott vannak a brigádok, durva átverésekkel nyúlják le a pénzt

Újabb tisztességtelen szolgáltatói gyakorlat terjedhet Magyarországon. Nagyon oda kell figyelni.

A munkavégzés után aztán tételes elszámolást mutatnak a szakik, amelyben szerepelhet méterenként az akár 15 000 - 20 000 forintos munkadíj, alapdíj, géphasználati díj, csőgörény-felár vagy más tételek. Ezek alapján lehet a számla végösszege akár több százezres is.

Tavaly ősszel például egy háromfős duguláselhárító bandát vontak felelősségre, akik az interneten hirdették magukat, honlapjuk szerint korrekt, reális árakkal dolgoztak, de a megrendelőknek sokszor még telefonban is rápontosítottak ezekre. A szélhámos szakemberek olykor-olykor megpróbálták annak látszatát kelteni, hogy csinálnak is valamit, de legtöbbször erre sem vették a fáradságot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási zsírszörnyek támadják Budapestet: kódolva van a katasztrófa a csatornarendszerben

A Fővárosi Csatornázási Művek szerint a nedves törlőkendők és a csatornába öntött zsiradékok továbbra is komoly üzemeltetési kockázatot jelentenek Budapesten.

Dolguk végeztével azonban különféle okokra hivatkozva a korábban megbeszélt munkadíj 10-20-szorosát kérték el, volt olyan károsult, akitől 3,3 millió forintot követeltek az el nem végzett munkáért. Az ügyben több feljelentés is érkezett a rendőrségre, a banda tagjait letartóztatták.

A rendőrség felhívta a figyelmet arra, hogy a csalók gyakran szakembereknek adják ki magukat, és magas összegeket csalnak ki gyanútlan áldozataiktól. A lakosságnak azt tanácsolják, hogy ne engedjenek be idegeneket otthonukba anélkül, hogy meggyőződnének kilétükről. Amennyiben az interneten találnak szakembert, érdemes véleményeket olvasni és az értékeléseket is szemügyre venni!

Ha valaki gyanúsan viselkedik vagy nyomást gyakorol a gyors fizetés érdekében, azonnal szakítsák meg a kapcsolatot, és értesítsék a rendőrséget!

Kérik ugyanakkor, hogy figyelmeztessék idős hozzátartozóikat is, mert ők a leggyakoribb célpontjai az ilyen jellegű bűncselekményeknek.

Korábban egy tisztességes szakember arról beszélt, az egyik legfeltűnőbb gyanús jel, ha az érkező szerelők mindenáron ragaszkodnak ahhoz, hogy kívülről, a tisztítónyílástól kezdjék a munkát, majd akár 10–15 méteren keresztül haladjanak befelé.

Az egyik legmegdöbbentőbb eset Kecskeméten történt: egy 10. emeleti lakásban egy egyszerű fürdőszobai dugulás elhárításáért 319 ezer forintot kértek el, miközben a munka reális költsége töredéke lett volna. Sajnos nem egyedi esetről van szó, több ügyfelem is hasonló átverés áldozata lett

- mondta. Kifejtette, a lehúzós szakik látványos weboldalakkal csábítják az ügyfeleket, de több figyelmeztető jel is árulkodhat. Gyanús lehet például, ha a honlapon kizárólag telefonszám és e-mail-cím szerepel, mivel így a vállalkozás nem ellenőrizhető. Fontos, hogy legyen cégnév és cím is feltüntetve, illetve érdemes megnézni, van-e a vállalkozásnak Google-profilja, ahol a vélemények segíthetnek a tájékozódásban. Szintén hasznos lehet Facebook-csoportokban érdeklődni a kiszemelt szakember megbízhatóságáról.

Nem ismeretlenek a hatóságok előtt

A Pénzcentrum megkeresésére a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság összefoglalta, milyen típusú panaszok érkeznek hozzájuk leggyakrabban a duguláselhárítással és más sürgősségi lakossági szolgáltatásokkal kapcsolatban. A hatóság válasza alapján jól kirajzolódnak azok a visszatérő gyakorlatok, amelyek miatt a fogyasztók kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek. A hatóság tapasztalatai szerint a beérkező panaszok több visszatérő problémára utalnak.

A fogyasztók leggyakrabban az alábbiakat kifogásolják:

• aránytalanul magas, sok esetben szélsőséges mértékű munkadíjak alkalmazását,
• a szolgáltatás megkezdése előtti megtévesztő vagy hiányos tájékoztatást, illetve tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot. Ide tartozik, amikor a vállalkozás nem ad előzetesen becsült vagy kalkulált árat, ugyanakkor a munka megkezdése előtt olyan nyilatkozatot írat alá a fogyasztóval, amelyben az előre nem ismert összes felmerülő költség viselését vállalja. Több esetben a vállalkozások honlapján feltüntetett díjtájékoztatás is megtévesztő,
• a munkavégzés során okozott károkat, például burkolatok megrongálását, csempék leverését.

Az NKFH szakmai irányítása alatt működő kormányhivatalokhoz érkező panaszok alapján szintén gyakoriak a megtévesztő árfeltüntetéssel és a ténylegesen felszámított díjak jogszerűségével kapcsolatos bejelentések. A hatóság szerint ezek az esetek tipikusan a fogyasztók előzetes, egyértelmű tájékoztatásának hiányára vezethetők vissza.

Mit tehet az áldozat?

A hatóság arra is kitért, milyen jogi lehetőségei vannak a fogyasztóknak akkor, ha a szolgáltatóval kötött szerződés kapcsán vita alakul ki, például a kiszámlázott összeg jogosságáról.

Mint mondták, ha a fogyasztó és a vállalkozás között szerződéses jogvita alakul ki, például az ellenszolgáltatás mértékével kapcsolatban, annak rendezésére sem a fogyasztóvédelmi hatóság, sem más közigazgatási szerv nem rendelkezik hatáskörrel. Az ilyen jellegű, szerződéses jogviszonyból eredő igények, követelések és vagyonjogi viták elbírálása főszabály szerint a polgári bíróság hatáskörébe tartozik, ideértve a kártérítés vagy kompenzáció megállapítását is.

A hatóság ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a fogyasztók a szerződés megkötésével és teljesítésével összefüggő vitáik esetén a békéltető testülethez is fordulhatnak. A békéltető testület célja, hogy egyezséget hozzon létre a felek között, ennek sikertelensége esetén pedig döntést hoz a fogyasztói jogok gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítése érdekében.

Ezek a reális munkadíjak

Hogy pontos képet kapjunk arról, milyen árakon is dolgoznak manapság a szakemberek, körülnéztünk az interneten. A különböző duguláselhárítással foglalkozó, tisztességes vállalatok árlisatáit vizsgálva a következő árak számíthatnak átlagosnak manapság (tájékoztató jellegű, bruttó árak, a pontos végösszeg nyilván mindig az adott helyzettől függ):

• WC duguláselhárítás: 25 000 - 45 000 Ft
• Mosogató, kád, zuhany, mosdó dugulás: 20 000 - 35 000 Ft
• Padlóösszefolyó tisztítása: 15 000 - 40 000 Ft
• Fővezeték / Strang dugulás: 25 000 - 70 000 Ft
• WOMA csatornatisztítás: 30 000 - 55 000 Ft
• Kamerás csatornavizsgálat: 25 000 - 35 000 Ft

A Pénzcentrum megkeresésére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) részletesen ismertette, mikor és milyen feltételek mellett járhat el a duguláselhárítással összefüggő fogyasztói panaszok esetében, valamint azt is, hogy ezek az ügyek jellemzően mely hatóságok hatáskörébe tartoznak.

A versenyhivatal közlése szerint a duguláselhárítással kapcsolatos fogyasztói bejelentések nem tartoztak a hatáskörébe. Ezeket az ügyeket a nemzeti versenyhatóság minden esetben továbbította a hatáskörrel és területi illetékességgel rendelkező vármegyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi osztályaihoz. A GVH ezen a területen nem folytatott önálló vizsgálatot.

Hozzátették: az egyes panaszos és bejelentéses eljárásokban azt vizsgálják, fennállnak-e a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei. Ennek része annak értékelése, hogy a panasszal érintett vállalkozás magatartása a GVH hatáskörébe tartozik-e, és valószínűsíthetően sérti-e a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát. A panaszos és bejelentéses eljárások menetéről a hivatal részletes tájékoztatást tesz közzé a saját felületein.

A GVH fogyasztóvédelmi tárgyú ügyekben akkor indít versenyfelügyeleti eljárást, ha egy vállalkozás esetében valószínűsíthető a jogsértő kereskedelmi gyakorlat, és megállapítható a gazdasági verseny érdemi érintettsége. Ilyennek számít például, ha az érintett tevékenység kiterjedt, vagy nagyszámú fogyasztót érint egy adott piacon.

A hatóság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy konkrét ügy pontos megítélése minden esetben egyedi, a vállalkozás kereskedelmi gyakorlatát részletesen vizsgáló hatósági eljárás keretében lehetséges. Az egyedi fogyasztói jogviták jellemzően a vármegyei kormányhivatalok hatáskörébe tartoznak, míg a bűncselekmény gyanúját felvető esetek, például csalás gyanúja esetén, a nyomozóhatóságok járnak el.