Közlekedési feketelista élmezőnyében Budapest: súlyos, hány napot bukik az életéből egy átlag autós a dugóban

Tovább romlott a budapesti dugóhelyzet 2025-ben a TomTom navigációs cég frissen kiadott éves összesítése szerint. A Traffic Index nevű kiadványban "city" és "metropolitan" kategóriában is közzétették a magyar főváros adatait, ezen adatok eltérő földrajzi területet fednek le.

A city a város közigazgatási határain belüli úthálózat forgalmát mutatja, jellemzően magasabb torlódási szintekkel a sűrű belvárosi közlekedés miatt, míg a metropolitan a teljes nagyvárosi térséget méri, beleértve az agglomerációt, a bevezető utakat és a gyorsforgalmi szakaszokat is. Ez utóbbi általában alacsonyabb átlagokat ad, mert a nagyobb kapacitású, gyorsabb utak "lehúzzák" a torlódási szintet, ugyanakkor jobban tükrözi az elővárosokból ingázók közlekedési tapasztalatát.

A város határain belüli adatok szerint a Budapesten az átlagos forgalmi torlódás szintje 61,9 százalékos volt, ami 1,1 százalékponttal magasabb a 2024-es értéknél. Negyed óra alatt 5,3 kilométert lehetett átlagosan megtenni a dugóban, 200 méterrel kevesebbet, mint egy évvel korábban.

Egy 10 kilométeres út megtételéhez a 28 perc és 26 másodperc kellett a városban átlagosan, ez 55 másodperccel lett hosszabb egy év alatt. A legnagyobb tumultusban 17,2 kilométer per óra volt a járművek átlagsebessége, ez nem változott 2024-hez képest.

A statisztika szerint a reggeli csúcsidőszakban 33 perc és 9 másodperc volt átlagosan megtenni 10 kilométert a fővárosban, 88,9 százalékos torlódási szint mellett. Az esti csúcsforgalomban ez jellemzően 36 perc 35 másodpercbe telt, 105,5 százalékos torlódási szintben.

Kiderült az is, 2025-ben átlagosan 131 órát, azaz 5 napot és 11 órát vesztegelt a dugóban az, aki a csúcsidőszakokban közlekedett Budapesten, ez 5 órával és 6 perccel több, mint 2024-ben volt.

A TomTom azt is közölte, pontosan melyik nap volt a legrosszabb közlekedni a magyar fővárosban. Április 16-án, szerdán az átlagos forgalmi torlódás szintje 95 százalékos volt, de délután ötkor ez 156 százalékra emelkedett - ebben az időszakban mindössze 3,2 kilométert lehetett megtenni 15 perc alatt. Ekkoriban volt az egyik nagy tüntetés, ahol hidakat is elfoglaltak a demonstrálók.

Mit jelent az átlagos torlódás szintje?

A cég által használt átlagos forgalmi torlódás szintje mutató azt jelenti, hogy egy adott időszakban mennyivel tart tovább az autós közlekedés a szabadon áramló, torlódásmentes forgalomhoz képest. A mutató nem a sebességet méri, hanem az időveszteséget: Budapesten 2025-ben az éves átlag 61,9 százalék volt, ami azt jelenti, hogy egy út átlagosan közel kétharmaddal tovább tartott, mint ideális körülmények között.

Százszázalékos torlódásnál a menetidő megduplázódik, de mivel ez a többletidőt fejezi ki, nincs felső határa, az érték 100 százalék fölé is emelkedhet. Ilyenkor nem egyszerű lassulásról van szó, hanem gyakran megállásokkal tarkított, akadozó haladásról: a 156 százalékos szint például azt jelenti, hogy az utazási idő több mint két és félszeresére nőtt, vagyis ami normál esetben néhány perc alatt megtehető lenne, az a csúcsidőben akár negyedórát is igénybe vett.

Mi a helyzet, ha az agglomerációt is belevesszük?

A "metropolitan", azaz az agglomeráció forgalmi adatait is figyelembe vevő adatsor szerint itt az átlagos forgalmi torlódás 39,5 százalékos volt, 1,4 százalékkal több, mint 2024-ben volt. Tavaly 15 perc alatt átlagosan 9,1 kilométert lehetett megtenni (0,3 km-es növekedés 2024-hez képest), 10 kilométert pedig értelemszerűen nem volt sokkal több idő megtenni - 16 perc 26 másodperc, 34 másodpercnyi növekedés az előző évhez képest.

Ebben az adatsorban a legrosszabb nap a közlekedésre 2025-ben november 25-e, kedd volt, amikoris 62 százalékos volt a torlódás átlagos szintje, a csúcson, reggel 8-kor pedig 95 százalékra emelkedett. Összességében 58 órát (azaz 2 napot és 10 órát) töltöttek dugóban a csúcsidőben közlekedők, ami 3 óra 50 perccel magasabb a 2024-es értéknél.

A dugó-toplista élmezőnyében

A TomTom rangsorolta is a városokat a forgalmi torlódások alapján. 2025-ben ebből a szempontból a legrosszabb helyzetben Dublin volt az európai városok közül, ahol a torlódás átlagos mértéke 72,9%-os volt, de a top 10-ben lengyel városok dominálnak. Budapest a 7. helyen áll az európai rangsorban, nem sokkal elmaradva Isztambultól és Bukaresttől. A 10-es toplista (zárójelben a torlódás átlagos szintje 2025-ben):

1. Dublin (72,9%)
2. Lodz (72,8%)
3. Lublin (70,4%)
4. Poznan (64,9%)
5. Bukarest (62,5%)
6. Isztambul (62%)
7. BUDAPEST (61,9%)
8. Wroclaw (59,2%)
9. Bydgoszcz (59%)
10. Krakkó (58,7%)

A környező fővárosok közül Prága a 22. helyen áll 53,5 százalékos torlódási szinttel, Bécs a 49. már ötven százalék alatti eredménnyel (48,6%). Szófia kereken 47 százalékkal az 58. Pozsony a 94. helyen áll, ott 42,9 százalékos torlódást mértek 2025 egészére, Ljubljanában pedig 40,4 százalékos értéket mutattak ki, amivel a szlovén főváros a 115. helyen áll. De összességében Budapesten nagyobb volt a dugó tavaly, mint Athénban (17. hely), Londonban (30.), Varsóban (32.), Párizsban (40.), Rómában (71.), Berlinben (83.), Madridban (134.).

Címlapkép: Kocsis Zoltán, MTI/MTVA