Húshagyókedd, hamvazószerda, torkos csütörtök 2026: mit ünneplünk ezeken a napokon?

2026-benáprilis 5-re esik húsvét vasárnapja, ezáltal a farsangi időszak február 17-én ért véget. A farsang és a húsvét között pedig még számos jeles nap következik még a naptárban. Február 17-re esett idén a húshagyókedd, a hamvazószerda pedig február 18-ra. Hagyományosan a húshagyó kedd a farsangi időszak utolsó napja, a nagyböjt kezdetét megelőző utolsó nap a keresztény egyházi évben. Az elenevezés is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani.

Mit ünneplünk a húshagyó kedd és a hamvazó szerda alkalmával?

A húshagyókedd - mivel a húsvéthoz kötött - mozgó dátumú ünnep: a húsvéttól visszafelé számolt hetedik vasárnap utáni keddre, azaz a húsvétvasárnap előtti negyvenhetedik napra esik. Legkorábbi lehetséges dátuma: február 3-a és a legkésőbbi pedig március 9-e. Idén február 17-re esett. A hamvazószerda pedig a húshagyó kedd másnapja, vagyis idén február 18-án ünnepeltük.

Mindkét napnak határnap funkciója van: a húshagyókedd a farsang végét, a hamvazószerda a böjt és a húsvéti készülődés kezdetét jelzi. Ezáltal mind Magyarországon, mind világszerte különféle hagyományok, népszokások kapcsolódnak ezekhez a napokhoz. Húshagyó kedd hagyományosan a karneválok, utolsó nagy mulatozások ideje. A francia elnevezése, a Mardi gras jelentése szó szerint 'kövér kedd'. Az angol elnevezés, a Shrove Tuesday ('gyóntató kedd') inkább már a böjt előtti megtisztulásra utal. A népszokások pedig a télbúcsúztatás és tavaszvárás hagyományait őrizték meg.

A hamvazószerda pedig a 40 napig tartó nagyböjt első napja. Fontos nap, mivel amíg korábban valóban negyven napon át szigorúan tartották a böjtöt, addig a mai vallási előírások szerint a szigorú böjt csak hamvazószerdán és nagypénteken kötelező. Ezen a napon és a rákövetkező vasárnapon a hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával hintik meg (vagy kis kereszt alakú hamujellel jelölik meg). A hamvazó pap közben figyelmeztet: “"Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!”" A hamu így kötődik az ünnephez, mely egyúttal az elmúlás természetes jelképe is.

Mikor van torkos csütörtök?

A torkos csütörtök hivatalosan a a húshagyó keddet megelőző utolsó csütörtök, vagyis elvileg 2026-ban február 12-re esett. A nap szintén a böjti időszak közeledésére figyelmeztetett: az a nap volt, amikor még "büntetlenül" jól lehetett lakni. Azért is kellett még ezeken a napokon bőségesen belakni zsíros, laktató étkekkel, hogy bírja az ember a böjtöt. Másrészt viszont fontos maradékelfogyasztó nap volt: át kellett nézni, és kiüríteni a kamrából azokat az ételeket, amelyeket a böjt alatt már nem lehetett elfogyasztani, húsvétra viszont megromlott volna.

Miért hirdetnek akkor sok helyen torkos csütörtököt a böjti időszakban?

Bár a fenti leírás a logikus, hogy a törkos csütörtök nem a böjti időszakra esik, a magyarok számára ez mégis meglepő lehet. A kavarodást a magyar hagyományok eltérése, változása okozza az általános keresztény hagyományokhoz képest. Valamikor Magyarországon is a húshagyó keddet megelőző csütörtökre esett a torkos csütörtök, és ismertek azok a régi magyar hagyományok, miszerint a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket. Ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, hogy hús- vagy zsírmaradványok véletlenül se kerüljenek a böjti fogásokba. Ezek a hagyományok tehát hazánkban is éltek.

Csakhogy a torkos csütörtök hagyománya a 20. században egy időre elhomályosult, már-már kiveszett. Amikor pedig a rendszerváltást követően a a Magyar Turizmus Zrt. egyfajta turisztikai reklámfogásként 2006-ban visszaemelte a köztudatba, akkor került át a hamvazószerdát követő csütörtökre. Az indok az volt, hogy a torkos csütörtök kivételes nap, amikor a böjt alatt el nem fogyasztható ételeket mégis meg lehet enni, nehogy kárba vesszenek. Ennek is van alapja, hiszen például a Magyar Néprajzi Lexikon szerint szokás volt a hamvazószerdát követő második böjti napon a böjtöt megszakítva elfogyasztani a farsangi ünnepségek után megmaradt hús ételeket. Valószínűleg ez a szokás kapcsolódott - vagy kuszálódott - össze a rendszerváltás után a torkos csütörtökkel.

Mára, hiszen már a böjt sem olyan szigorú, a torkos csütörtök hagyománya szinte csak a vendéglátásban maradt fent akciók, kedvezmények, reklámok részeként. Az éttermek gyakran különféle torkos csütörtöki ajánlatokkal próbálják becsábítani a vendégeket, akár húshagyó kedd előtt, vagy után, akár egészen húsvétig.

Mikor lesz húsvét 2026-ban?

A húsvétot megelőző virágvasárnap március 29-re esik, nagypéntek pedig 2026-ban április 3-ra, vagyis nagyszombat 4-én, húsvét vasárnapja 5-én, húsvét hétfő pedig április 6-án lesz. Érdemes tudni, hogy idén egészen húsvétig nem lesz ünnepnaphoz köthető munkaszüneti nap: március 15-e ugyanis 2026-ban vasárnapra esik. Így tehát áprilisig nem lesz pihenő, hacsak az ember szabadságot nem vesz ki.

A húsvéti négynapos hétvégéhez pedig most nem esik olyan közel a május 1-i hosszúhétvége, mint tavaly, és idén háromnapos pihenés lesz. Ezek alapján érdemes átgondolni a szabadságokat, utazásokat. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Hosszú hétvégék, munkaszüneti napok és ünnepnapok 2026-ban: itt a friss táblázat, munkaidő naptár

A 2026-os évet egy négynapos hosszú hétvége nyitja. Mutatjuk mikor lesznek munkaszüneti napok, pihenőnapok, áthelyezett munkanapok, ledolgozós szombatok jövőre.

Ne feledkezzünk meg a tavaszi óraátállításról sem

A nyári időszámítás most is március utolsó vasárnapján kezdődik: 2026-ban március 29-én kell majd átállítani az óráinkat. Az órákat hajnali 2:00-ról 3:00-ra állítjuk előre, vagyis "egy órával kevesebbet alhatunk". A tavaszi óraátállítás kellemetlenségeit 2026-ban sem enyhíti a tavaszi szünet, vagy a húsvéti munkaszüneti napok: ezekre áprilisig várni kell.

Az óraátállítás eltörlése már hosszú ideje napirenden van az EU-ban is: a 2018-ban indítottak konzultáció eredményei szerint az EU lakosainak többsége az óraátállítás eltörlését támogatta, köztük is a magyarok körében volt az egyik legmagasabb az időszámítás-váltásokat ellenzők tábora. Az Európai Parlament ezért már 2018-ban javaslatot tett a kivezetésre, de a tagállamok között nem volt egyetértés arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítást kellene véglegessé tenni. Eredetileg az uniós tagállamok 2021-ig kaptak időt, hogy döntsenek róla, téli vagy nyári időszámítást fognak-e használni a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást, viszont a pandémia alatt ezt a határidőt kitolták 2024-ig.

Az orosz-ukrán háború miatt pedig még tovább csúszott, hogy újra napirendre tűzzék a kérdést. Egyes hírek szerint akkor születhetett volna leghamarabb döntés, amikor a magyarok már átadták a soros elnökséget a lengyeleknek. Ez megtörtént 2025 januárjában, azonban az óraátállítás eltörlése továbbra sincs napirenden. Annyit tudunk tehát, hogy az óraátállítás eltörlése egyelőre lezáratlan kérdés, ezért 2026-ban még át kell állítani az órákat.