Még mindig nem épül elég lakás Magyarországon: vajon megfordul valaha ez a rossz trend?

A statisztikai hivatal "Fókuszban a vármegyék" című kiadványa alapján meglepő területi különbségek rajzolódnak ki a lakásépítésben. A százezer lakosra vetített mutató alapján nem a főváros, hanem Somogy vármegye vezeti a rangsort 170 átadott lakással. Budapest 149-es és Pest vármegye 143-as értéke csak ezt követi, míg Zala szintén kiemelkedő, 131 lakással.

A lista végén jelentős lemaradással Borsod-Abaúj-Zemplén található, ahol százezer lakosonként csupán négy új otthont adtak át. Békés vármegyében 11, Nógrádban 17, Komárom-Esztergomban pedig mindössze 20 lakás épült ugyanekkora népességre vetítve.

A főváros dominanciája azonban vitathatatlan az abszolút számokat tekintve: minden harmadik új lakás Budapesten épült, holott itt él az ország lakosságának csupán 18 százaléka. Pest vármegye szintén felülreprezentált a 14 százalékos népességaránya mellett elért 25 százalékos részesedéssel. A két terület együttesen az összes lakásépítés közel 60 százalékát adta.

A területi anomáliák gazdasági háttere összetett képet mutat. Somogy és Zala vármegyék lakásépítési éllovassága nem gazdasági erejükből fakad, hanem a Balaton vonzerejéből; a vásárlók jelentős része második otthonként, nyaralóként használja ezeket az ingatlanokat.

Már a fenti adatsorban látszanak érdekességek, hiszen Somogy, illetve Zala vármegyék nem számítanak gazdaságilag kifejezetten fejlettnek, ehhez képest a lakásépítésben az élmezőnyben végeztek. Ennek speciális oka nyilván a Balaton közelsége. Az ott építkezők, illetve lakást vásárlók jelentős része nem állandó lakos, hanem nyaralónak veszi az ingatlant, így ezekben a vármegyékben némileg torzíthat a statisztika

– magyarázta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Különösen érdekes Komárom-Esztergom helyzete, ahol a legkedvezőbb munkanélküliségi ráta és a 469 ezer forintos havi nettó átlagkereset ellenére – ami országosan a harmadik legmagasabb – lakosságarányosan az egyik legkevesebb új lakás épült. Hasonló ellentmondás figyelhető meg Győr-Moson-Sopron vármegyében is, ahol 496 ezer forint az átlagjövedelem.

A kelet-nyugati megosztottság markánsan kirajzolódik, hiszen az ország nyugati felében népességarányosan több lakás épül. A legalacsonyabb jövedelmi szinttel rendelkező keleti és északi vármegyék – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Nógrád – rendre elmaradnak az országos átlagtól a lakásépítésekben is.

Az építési költségek országosan viszonylag egységesek, különösen az alapanyagárak tekintetében, ami tovább nehezíti az alacsonyabb jövedelmű térségek helyzetét. Budapesten a legmagasabb a havi nettó átlagkereset 573 ezer forinttal, amit Győr-Moson-Sopron követ 496 ezer forinttal.

A lakásállomány változását a megszűnések is befolyásolják. Az elmúlt időszakban 968 lakás szűnt meg országszerte, ami 10 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Budapesten 115, Hajdú-Biharban 122, míg Pest vármegyében 301 lakás került ki a nyilvántartásból. Valkó Dávid szerint a közeljövőben fordulat várható:

A következő időszakban arra számítunk, hogy fokozatosan nő a lakásépítések száma. A tavalyi Lakhatási Tőkeprogram, illetve az ősszel elindított Otthon Start program miatt ugyanis rengeteg új projekt kerül piacra, melyek lakásainak átadása folyamatosan növeli a statisztikákat. A nagy, több száz lakásos beruházások fő színhelye elsősorban Budapest, de az alacsonyabb ár miatt a vidéki nagyvárosok szerepe is felértékelődhet

- mondta a vezető elemző.