Brutál összeget fizettek egy magyar festményért: sorban álltak a licitálók

Tihanyi Lajos 1909-ben készült képe 100 millió forintos kikiáltási árról indult. Az egyik legfontosabb magyar fauve csendélet minden túlzás nélkül a magyar festészet egyik, ha nem a legszebb csendélete, amely a legnagyobb francia kortársak, Matisse és Derain művei mellé kívánkozik. A Nagybányán festett, kirobbanó színekkel és frappáns téralakítással megalkotott kompozíció egykor Török István újlipótvárosi gyűjteményét gazdagította. A ruhaboltoknak dolgozó maszek kötöde tulajdonosa a szocializmus évtizedei alatt hozta létre kiemelkedő művekből álló kollekcióját, ennek volt legfontosabb darabja Tihanyi csendélete.

A 232 tételt felvonultató árverésen Mednyánszky László Hadifoglyok karácsonya című festménye 85 millió forintot ért el - az 1915 körül készült olajkép kikiáltási ára 65 millió forint volt. Mednyánszky világháborús festménye megrendítő érzelmi utazásra hív, összeköttetést teremtve a látható valóság és a létezés érzékek feletti tartományai között. A mű drámai ereje csak a legfontosabb első világháborús festményekéhez mérhető: a Magyar Nemzeti Galériban őrzött Mednyánszky-főmű, a Szerbiában állítható párhuzamba vele. A számtalan alkalommal kiállított és reprodukált kép egykor a festő elsőszámú mecénása, Wolfner József tulajdonában volt, később pedig a szocializmus évtizedeinek legnagyobb hatású műgyűjtője, Rácz István szerezte meg mintaadó kollekciója számára.

Nem sokkal mögötte maradt el 80 millió forintos leütési árral Ferenczy Károly 1900-ban festett, impresszionista hangulatú tájképe. A Kilátás a műteremből (A nagybányai Kereszt-hegy), a magyar impresszionista festészet egyik jól ismert, több mint egy tucatszor kiállított gyöngyszeme - a Kereszt-hegy a művész műtermes házának ablakából tárul fel a kompozíción. A kép története szintén bepillantást enged a 20. századi magyar műgyűjtés szinte teljes spektrumába.

A művésztől a legendás írószergyáros, Schuler Gusztáv vásárolta meg, az ő tulajdonából került 1919-ben a Tanácsköztársaság idején megrendezett, Kun Béla által megnyitott grandiózus tárlatra. A Köztulajdonba vett műkincsek kiállítása egyébként minden idők legjelentősebb magyar művészeti bemutatója volt: a magángyűjteményekből rekvirált műkincsek káprázatos együttese – köztük a legszebb magyar festmények, a Ferenczy-főmű mellett többek között Greco, Rembrandt, Renoir, Cézanne, Manet és Van Gogh alkotásai is - kerültek akkor a Műcsarnok termeibe. Schuler Gusztávtól a kép egy nemzetközi hírű sebészprofesszorhoz, Molnár Bélához került, az ő örökösétől vásárolta meg 1965-ben, 13 ezer forintért a “titkos gyűjtemény” nem kevésbé titokzatos megalkotója, az újlipótvárosban kóser hentesboltot üzemeltető Kövesi István. A kép a szocializmus évtizedeinek legendás gyűjtőjétől végül Kovács Gábor bankárhoz, a KOGART gyűjtemény létrehozójához került.

Vaszary János San Remó-i virágkosár című olajfestményét 60 millió forintért ütötték le, de jól szerepelt az árverésen Aba-Novák Vilmos Szolnoki Lacikonyha című képe, amely 24 millió forintról indulva 40 millió forint leütési árat ért el, és ugyanennyiért zárták a licitet Egry József Szivárvány a Balaton felett című tájképénél, amelynek kikiáltási ára 34 millió forint volt. Kicsivel magasabb áron, 42 millió forintért árverezték el Barcsay Jenő Csendélet almákkal című képét, amelyre 24 millió forinttól lehetett licitálni. Tízmillió forinttal haladta meg kikiáltási árát Boromisza Tibor Tavaszi virágzás című nagybányai tájképe, amely végül 28 millióért kel el. Ugyancsak 28 millióig kúszott fel Bernáth Aurél Walchensee című olajképe is.

Az árverés licitcsatákat is hozott. Vaszary János Dunakorzó című színezett litográfiája 440 ezer forintos kikiáltási árról indulva 1,4 millió forintig jutott, Munkácsy Mihály Férfi portré kigombolt mellényben című papírrajzáért 300 ezer forintnál kezdődött a licit és 1,3 millió forintnál zárult, Szőnyi István Dunakanyar című tájképe pedig 3 millió forintos kikiáltási árról jutott el 7 millióig.

A kortárs választékból a tavaly elhunyt Konok Tamás két műve (Unafatum és Cím nélkül) 4,2 millió forintért kelt el. A Kieselbach Galéria mostani, 65. árverése ezúttal is megmutatta, hogy milyen potenciál rejlik abban, ha az élő árverés mellett online is lehet megbízhatóan és precízen licitálni.

És a Kieselbach Galéria Magyarországon most először árverezett el digitális műalkotást, azaz NFT technológiával a blokkláncon védett képet. Az úttörő művet, Weiler Péter Kádár János segít apámnak beprogramozni az új színes tévénket című munkáját 750 ezer forintért vásárolták meg.