Ez lenne Trump első indokolt intézkedése? Így lépnek fel a deepfake ellen az USA-ban

Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban tartandó ceremónián írja alá a Take It Down törvényt. Az új jogszabály illegálissá teszi a nem beleegyezésen alapuló, explicit képek – legyenek azok valódiak vagy számítógéppel generáltak – online megosztását, és előírja a technológiai platformoknak, hogy az ilyen tartalmakat az értesítést követő 48 órán belül távolítsák el.

A törvény megerősíti a bosszúpornó és a mesterséges intelligenciával generált, nem beleegyezésen alapuló szexuális képek áldozatainak védelmét, növeli a techplatformok elszámoltathatóságát, és egyértelműbb iránymutatást ad a bűnüldöző szerveknek az ilyen tevékenységek üldözésére. Korábban csak a gyermekekről készült AI-generált explicit képek létrehozása és megosztása volt tiltott szövetségi szinten, a felnőtt áldozatokat védő törvények államonként változtak.

A Take It Down Act az első szövetségi törvények egyike, amely az AI-generált tartalmak potenciális káros hatásaival foglalkozik a technológia gyors fejlődése közepette. "A mesterséges intelligencia sokunk számára új, és még mindig próbáljuk megérteni, mi hasznos és mi káros a társadalom számára, de a nem beleegyezésen alapuló intim deepfake-ek egyértelműen károsak, előnyök nélkül" – nyilatkozta Ilana Beller, a Public Citizen progresszív érdekvédelmi csoport szervezési menedzsere.

A jogszabályt mindkét kongresszusi kamara szinte egyhangúlag fogadta el, mindössze két képviselőházi tag szavazott ellene, ami ritka kétpárti konszenzust jelent. Több mint 100 szervezet, köztük nonprofit szervezetek és nagy technológiai vállalatok, mint a Meta, a TikTok és a Google is támogatták a törvényjavaslatot.

Melania Trump first lady is támogatta a kezdeményezést, áprilisban lobbizott a képviselőházi törvényhozóknál a jogszabály elfogadásáért. Az elnök a márciusi kongresszusi beszédében is említette a törvényjavaslatot, amikor a first lady vendégeként jelen volt Elliston Berry tinédzser áldozat is.

A törvényjavaslatot Ted Cruz texasi és Amy Klobuchar minnesotai szenátorok nyújtották be először tavaly nyáron. Hónapokkal korábban Berry osztálytársa megosztott a Snapchaten egy képet, amelyet a lány Instagram-fiókjából vett át, és mesterséges intelligencia segítségével úgy módosított, mintha meztelen lenne. Berry esete nem egyedi – New Jersey-ben, Kaliforniában és máshol is tinédzser lányok váltak hasonló zaklatás áldozataivá.

"Minden nap azzal a félelemmel kellett élnem, hogy ezek a fotók újra előkerülnek" – nyilatkozta Berry a CNN-nek tavaly. "A törvény elfogadásával már nem kell félelemben élnem, tudva, hogy aki ezeket a képeket előhozza, az büntetést fog kapni."

A növekvő nyomás hatására néhány nagy technológiai platform már lépéseket tett annak érdekében, hogy megkönnyítse az áldozatok számára a nem beleegyezésen alapuló szexuális képek eltávolítását. A Google, a Meta és a Snapchat már rendelkezik olyan űrlapokkal, ahol a felhasználók kérhetik az explicit képek eltávolítását. Mások a StopNCII.org és a Take It Down nonprofit szervezetekkel működnek együtt, amelyek lehetővé teszik az ilyen képek egyidejű eltávolítását több platformról.

Az Apple és a Google szintén erőfeszítéseket tett, hogy eltávolítsa az alkalmazásboltjaikból és keresési eredményeikből azokat az AI-szolgáltatásokat, amelyek ruhás képeket manipulált meztelen képekké alakítanak át.

"Ez a jogszabály végre arra kényszeríti a közösségi média vállalatokat, hogy védjék meg a nőket a jogaikat sértő, rendkívül intim és invazív beavatkozásoktól" – nyilatkozta Imran Ahmed, a Center for Countering Digital Hate nonprofit szervezet vezérigazgatója. "Bár egyetlen jogszabály sem csodaszer, a jelenlegi helyzet – amelyben fiatal nők szörnyű online bántalmazással szembesülnek – elfogadhatatlan."