Több százezer magyar kaphatja meg idén ezt a fertőzést: lenne védelem akár ingyen is, túl kevesen kérik

Amíg 2025. 44. hetében - október 27. és november 2. között, az őszi szünet alatt - az országban 18 100 fő fordult orvoshoz influenzaszerű, és 136 200 fő akut légúti fertőzés tüneteivel, a 45. héten 19 300 fő mutatott influenzaszerű, és 152 400 fő akut légúti fertőzéses tüneteket az orvoshoz fordulók közül. A 46. héten pedig az NNGYK friss heti tájékoztatója szerint 19 600 főre nőtt az influenzaszerű, és 164 400 főre akut légúti fertőzéses tüneteket mutatók száma. Ahogy minden évben, időn is a betegszámok lassú növekedése várható az ünnepekig, utána pedig januárban már meredeken kezdenek emelkedni a járványgörbék. Védőoltásokkal idén is hatékonyan védhetjük a saját immunrendszerünket és másokat is a fertőzéstől a környezetünkben, az viszont kérdéses, hányan fogják azokat beadatni 2025-ben.

Az NNGYK éves jelentése szerint több szezon óta egyre kevesebb a beadott influenza elleni oltások száma: amíg az elmúlt 2024/2025-ös nagyjából 557 ezer oltást adtak be, a korábbi szezonban 594 ezer oltást, azt megelőzően pedig 713 ezer influenza elleni vakcinát. Kiugró szezon volt a 2020/2021-es járványszezon, amikor közel 1 millió 245 ezer oltást adtak be: ez azzal magyarázható, hogy a pandémia első évében, amikor még koronavírus elleni vakcina nem állt rendelkezésre, kifejezetten ajánlott volt legalább az influenza ellen védettséget szerezni. A másik fontos tényező a kiugró adatokat tekintve, hogy abban a szezonban bárki ingyen kaphatott influenza elleni oltást, aki kért, nem csak a kockázati csoportba tartozók. A tendencia azonban erőteljesen csökken, és jóval a koronavírus világjárványt megelőző évek szintje alatt alakul. 

Ha megnézzük, hogyan alakult az országos átoltottság szintje a tavalyi szezonban, 5,8 százaléka a lakosságnak kapott oltást influenza ellen. Átlag feletti az átoltottság Budapesten (8,6%), Tolnában (7,7%), Csongrád-Csanádban (7,0%), Somogyban (6,8%), Baranyában (6,7%) és Veszprém megyében (6,6%). 

Azt viszont érdemes megjegyezni az influenzaszerű oltóanyagok kapcsán, hogy az ingyenesen járó, éves államilag beszerzett mennyiség szintén csökkenést mutat. Az idei évben október végén közölték, hogy a 2025/2026-os szezonra gyártott influenza oltóanyag kiszállítása lezárult, így országosan minden háziorvosnál és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónál elérhető és igényelhető a vakcina. Azt írták, hogy Magyarországon az idei szezonban a 3 évesnél idősebbek oltásához 650 ezer adag térítésmentesen felhasználható 3Fluart vakcina, míg a 3 éven aluli gyermekek védelmére 4 ezer adag Vaxigrip oltóanyag és 2 ezer adag Fluenz szuszpenziós orrspray áll rendelkezésre. 

A tavalyi és tavaly előtti szezonban ezzel szemben még 949 ezer adag térítésmentesen felhasználható 3Fluart influenza vakcina állt rendelkezésre a 3 évesnél idősebb, kockázati csoportba tartozók számára. A pandémiát megelőző években jellemzően 1,3 millió adag vakcina volt elérhető térítésmentesen a veszélyeztetett csoportok számára, a ténylegesen beadott mennyiség azonban mindig ez alatt alakult. A koronavírus világjárvány első évében 1,4 millió adag oltást szereztek be első körben, és a jó részét be is adták - mikor mindenki számára elérhető volt ingyen, akadt jelentkező. Az idei szezonra azonban a pandémia előtt jellemző mennyiségnek csak felét rendelte meg az állam.

Miért érdemes beadatni az influenzaoltást?

A NNGYK közlése szerint a védőoltás a leghatékonyabb eszköz az influenza súlyos, akár szövődményekkel járó formáinak megelőzésére. Az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt kockázati csoportba tartozók számára különösen fontos a védőoltás. Ide tartoznak a 60 évnél idősebbek, a krónikus légzőszervi, a szív- és érrendszeri-, illetve anyagcsere-betegségben szenvedők, a csökkent immunitású személyek, továbbá a várandós vagy a gyermekvállalást tervező nők. Ugyancsak ajánlott a védőoltás az egészségügyi és a szociális intézményben dolgozóknak, valamint a tartós ápolást-gondozást nyújtó intézmények ellátottjainak is.

Az előzőkben felsorolt kockázati csoportba tartozóknak - ahogyan a korábbi években - idén is ingyenes a védőoltás.

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján Magyarországon az influenzavírusok terjedése november végétől kezdődik, a járványos szintet pedig többnyire januárban éri el. Az influenza elleni védőoltást még a vírus cirkulálása előtt érdemes beadatni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a védettség kialakulására - ajánlja a népegészségügyi központ.

Egyre többen adatnak be ilyen oltásokat

A védőoltások nemcsak a szezonálisan terjedő betegségek ellen, hanem a fertőzöttek környezetében, akár külföldön járva felszedhető megbetegedések ellen is hatékony védelmet nyújthatnak. Megnéztük az NNGYK hivatalos adatközlése szerint mit mutatnak az oltási trendek. Az biztos, hogy a 2022-t megelőző évekhez képest jelentősen nőtt a sárgaláz, meningococcus, hastífusz, kanyaró-mumpsz-rózsahimlő, diftéria-szamárköhögés-tetanusz, polio, hepatitis A és az "egyéb" betegségek ellen beadatott nemzetközi utazással kapcsolatos oltások száma. Ez - tekintve, hogy ezekben az években már szabadabban lehetett utazni - nem annyira meglepő fejlemény. 

Ami viszont érdekes, hogy a megbetegedés veszélye esetén kötelező oltások közül a tavalyi évben nőtt a szamárköhögés (pertussis), kanyaró (morbili), rubeola (rózsahimlő), veszettség (Lyssa) és a Hepatitis A ellen beadott vakcinák száma is. Ezeknek a betegségeknek az előfordulása is mind nőtt az utóbbi évek során.

Használnak a gyermekkorban kötelező oltások

Arra, milyen védettséget biztosíthat országosan a lakosságnak az átoltottság, jó példát jelentenek a gyermekkorban beadott oltások. Akár az elmúlt évek szamárköhögés vagy kanyaró járványaira gondolunk Európa szerte, látható volt, hogy Magyarországon kevesen kapták el a betegségeket. A legjobb példa a 2019 szeptemberétől gyermekkorban kötelezővé tett bárányhimlő oltás: azóta lényegesen kevesebb megbetegedés történik hazánkban.

A bárányhimlő jellemzően az őszi hónapoktól kezd terjedni, és a tetőzés általában tavasszal következik be az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Egybeesik tehát a megbetegedések fő szezonja a felsőlégúti vírusok idényével. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a 2024-es görbe már jórészt a 2023-as görbe alatt maradt, alacsonyabb értékek csak a kijárási tilalom és digitális tanrend sújtotta években volt jellemző. 

Annak ellenére, hogy a bárányhimlő oltás hatékonyságát már az adatsorok is bizonyítják, nemcsak a tapasztalatok, kisebb elmozdulás látható az oltási hajlandóságban. Amíg a 2021-es, 2022-es években 99,6-99,7 százalékos volt az átoltottsági szint 13 hónapos korban, addig az utóbbi két évben 99,1 százalék. Ebből messzemenő következtetést nem lehet levonni, viszont egy másik gyermekkorban kötelező oltás esetében sem adódik ekkora differencia sem - és akkor is jellemzően inkább javulás látható. 

A pandémia magával hozta a koronavírus elleni vakcinákkal szembeni bizalmatlanságot, mely feltételezhető más oltások beadatási hajlandóságát is csökkentette. Az egyre kevesebb beadott influenza elleni vakcinaszám is ebbe az irányba mutat, melyen nem segít az eleve egyre csökkenő állami beszerzési mennyiség sem. A világ más országaiban zajló folyamatokból pedig az látható, hogy a csökkenő oltási hajlandóság miatt olyan betegségek térnek vissza és kezdenek járványszerűen terjedni, melyeket egyszer már sikerült "legyőzni" a nyájimmunitás elérésével. Az elmúlt években fellángolt járványok - mint a szamárköhögés vagy a Hepatitis A - Magyarországot is elérték, és nem ezek a kórokozók voltak az utolsók, ezért remélhetőleg az oltási tendenciák a jövőben megfordulnak és megint egyre többen látják majd be a védőoltások fontosságát.