Így áll most az árvízhelyzet Magyarországon: erre kell felkészülnie a lakosságnak

Kiemelték, hogy a Duna árhulláma mindenhol tetőzött az országban, már csak Baján és Mohácson van I. fokú készültség, de a folyó ott is apad. A Rába árhulláma Győrnél tart, a felsőbb szakaszokon inkább csak a jelenlegi apadás lassulására lehet számítani.

Szokatlanul hosszú ideig kaptak terhelést a gátak, ezért ott, ahol szükséges, még figyelőszolgálatot látnak el az OVF munkatársai. A védekezéssel összefüggő további munkálatokat azonban innentől saját hatáskörben végzik az érintett vízügyi igazgatóságok, ugyanis az árhullámok levonulásának és a kedvező előrejelzéseknek köszönhetően vasárnap 18 órakor lezárja munkáját az elmúlt két hét árvízvédelmét összefogó Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT).

A közlemény idézte Láng István vízügyi főigazgatót, az OMIT vezetőjét, aki a Dunán és Rábán levonult árhullámról elmondta, hogy bármikor hirtelen kialakulhatnak szélsőséges időjárási és hidrológia helyzetek, amelyek gyors reakciót kívánnak meg a védekezésben résztvevőktől. Ugyanakkor fel kell készülni a jövőben arra is, hogy a mostanihoz hasonló tartós és elhúzódó áradások tehetik próbára védelmi képességet, a szakemberek és az árvízvédelmi infrastruktúra felkészültségét.

Mindezek mellett kitértek az elmúlt két hét árvízvédelmi munkájára is, példaként említették, hogy 2024. június 3 és 16 között minden nap 0-24 órás szolgálatot láttak el a vízügyesek. Csúcsidőben a dunai árhullámnál 317 vízügyes szakember vett részt a munkában, a Rábánál pedig 528-an dolgoztak a gátakon (vízügy, civilek, társszervek), míg 34 vízügyes szakember az OMIT tagjaként a védekezés összehangolását koordinálta. A legnehezebb napokban összesen 946,8 kilométer hosszan kellett árvízvédelmi fokozatot elrendelni. A töltések magasításához mintegy 49 000 homokzsákot használtak fel.

Van azért baj

Az áradások kapcsán fontos tudni, hogy néhány nappal korábban erdőlátogatási tilalmat rendelt el a Gemenc Zrt., a tiltás szinte a teljes Gemenci erdőre, valamint Mohács és Paks környékén a Duna hullámterében lévő erdőterületekre és az erdőterületek közötti egyéb, erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló földterületekre. És ha önmagában az árvíz nem lenne elég nagy kihívás, az áradás után bár természetszerűleg apadás jön a folyókon, ez nagy táptalaja a szúnyogok rohamos szaporodásának. Úgyhogy erre is készülni kell.

(Címlapkép - Katona Tibor, MTI/MTVA)