Komoly válságba került a turizmus: mindenki megfeledkezett erről az országról

2016-ban, amikor Barack Obama amerikai elnök a kubai földre lépett, mintegy négymillió látogató kereste fel a szigetet. Ez a szám 2018-ra rekordmagasságba, közel ötmillió főre emelkedett, azóta azonban meredeken zuhant.

A koronavírus-járvány és a Trump-adminisztráció által bevezetett szigorúbb utazási korlátozások együttes hatása miatt a tavalyi év a kubai turizmus egyik legrosszabb éve volt ebben az évszázadban. Mivel a hagyományos iparágak – a cukor, a dohány és a nikkel – hanyatlanak, a turizmus vált Kuba fő devizabevételi forrásává a hazautalások után - írta meg a BBC.

A kevesebb turista kevesebb pénzt jelent az állami kasszában, amit a sziget omladozó energetikai infrastruktúrájába lehetne befektetni, vagy alapvető élelmiszerekre és gyógyszerekre költeni. Kuba jelenleg a hidegháború óta legmélyebb gazdasági válságát éli át.

"Fogalmilag a turizmus továbbra is az ország gazdasági mozdonya" – magyarázza Juan Carlos García Granda kubai turisztikai miniszter. A BBC-nek adott interjúban a miniszter optimistán nyilatkozott: "Nem vagyok orvos, de elmondhatom, hogy a kubai turizmus él és virul."

García Granda állítja, hogy a kubai kormány megállította a 2024-ben tapasztalt visszaesést, és az idei év második negyedéve már javuló statisztikákat fog mutatni. "Olyan akadályokkal nézünk szembe, amelyekkel versenytársaink közül senki sem" – folytatja. "A világ fő turistaforrásából, az Egyesült Államokból indított gazdasági háború intenzitása és nyomása megakadályozta, hogy a kubai turizmus visszatérjen a járvány előtti szintre."

A miniszter különösen az amerikai hajótársaságok kubai kikötőkben való kikötésének tilalmát emeli ki. "Enélkül számíthattunk volna még egymillió turistára évente" – becsüli García Granda. Súlyosabb lépés volt 2021 januárjában, amikor az USA ismét felvette Kubát a terrorizmus támogatóinak listájára, amit Biden elnök idén januárban törölt, majd Trump második hivatali idejének kezdetén néhány nappal később újra visszahelyezett.

Ez a besorolás láncreakciót indított el: az Egyesült Királyságból és egyes európai országokból érkező turisták, akik 2021. január 12. után látogattak Kubába, már nem jogosultak az ESTA-ra (Elektronikus Utazási Engedélyezési Rendszer) az USA-ba való belépéshez, ami sok potenciális brit látogatót eltántorít a kubai utazástól.

Az Obama-korszak enyhülése idején a kubai kormány ambiciózus szállodaépítési programot indított Havannában és a fő tengerparti üdülőhelyen, Varaderoban. Csak a fővárosban legalább fél tucat új ötcsillagos szállodát építettek több százmillió dollár értékben. A legújabb, helyi nevén Torre K, a sziget legmagasabb épülete, impozáns szerkezete a kubai főváros Vedado negyede fölé magasodik.

A helyiek kritikusan szemlélik az új beruházásokat. "Sok más szálloda van Havannában, és ez nem illik a környezetébe" – mondja Danais diák. "A pénzt más célokra használtam volna, olyan dolgokra, amelyekre valóban szükségünk van, például az áramkimaradások kezelésére."

A turisztikai miniszter elismeri, hogy a szállodának vannak kritikusai, de azzal érvel, hogy sok kubai, különösen azok, akik ott dolgoznak, értékelik a havannai városkép új elemét. Hangsúlyozza, hogy Kuba turisztikai stratégiája nem rossz tervezésen alapult, és a költségeket nem kizárólag a kubai állam viselte.

"A kubai turizmus több mint 70%-a külföldi befektetéseken alapul, több mint 19 nemzetközi vállalat működik itt, hogy turistákat vonzzon Kubába" – állítja a miniszter. A kritikákra reagálva határozottan kijelenti: "Az emberek nincsenek frusztrálva. Igen, lehet némi felháborodás az utcákon, de még mindig itt vannak. Még mindig harcolnak, dolgoznak, próbálnak segíteni."

García Granda bizakodó a jövőt illetően: "Meg fogjuk tölteni a szállodákat. Ki fogunk kerülni ebből a gazdasági helyzetből, és a turizmus is kiveszi majd a részét ebből."