Komoly útfejlesztés indult a horvátoknál: így csatlakozik a magyar közlekedés vérkeringésébe

Turbófokozatba kapcsoltak a horvát közlekedési projektek. A helyszíni tapasztalataink alapján úgy tűnik, hogy tényleges kivitelezési fázisba lépett a Bjelovar-Virovitica közötti DC12-es gyorsforgalmi út építése. Lezárt útszakaszok, forgalomelterelés, munkagépek. Aki errefelé indult a horvát tengerpartra nyáron, az is egyértelműen láthatta, hogy itt tényleg elkezdődött valami komoly fejlesztés.

A helyi lapok már 2024 második felében beszámoltak arról, hogy, 2024 tavaszán elindultak az első földmunkák a Špišić Bukovica–Virovitica közötti szakaszon. Információink szerint a munkálatokért a Hrvatske ceste, a horvát állami közúti infrastruktúra-vállalat a felelős, amely a magyarországi Magyar Közút Nonprofit Zrt. megfelelője. A projekt célja, hogy 2026–2027-re a Bjelovar és Virovitica közötti teljes szakasz forgalomba helyezhető legyen, valamint hogy a későbbiekben a magyarországi Barccsal határos Terezino Polje irányába, a magyar határ felé is továbbépíthető legyen, ami biztosíthatja a két ország közötti közúti kapcsolat bővítését.

A DC12-es gyorsforgalmi út szerves része a Podravinát Zágrábbal összekötő útvonalnak. A szóban forgó szakasz az elképzelések szerint lehetővé teszi a stratégiai fontosságú területek gazdasági és demográfiai fejlődését. Megépítése várhatóan emeli a közlekedési szolgáltatások és a közlekedésbiztonság színvonalát, valamint jobb közlekedési feltételeket teremt majd a Bjelovar–Bilogora és a Virovitica–Podravina megyék közötti összeköttetések és átjárhatóság tekintetében.

Már elkészültek a táblák is, átadták a forgalomnak a horvátországi D12-es egy szakaszát. Fotó: Jeki Gabriella

A tervek szerint ez a gyorsforgalmi út:

• 2×1 sávos, 100 km/h-s kialakítású,
• későbbi fázisban 2×2 sávossá bővíthető,
• teljes hossza mintegy 45 kilométer, ebből mintegy 6 kilométer Virovitica környékén már most is aktív építési terület.

A Pénzcentrum információi szerint a projekt teljes költsége tekintélyes 70 millió euró. A most zajló építkezés a DC12 Bjelovar csomópont és Bulinac csomópont közötti szakaszán a Velika Pisanica csomópontig (hossz 20,75 kilométer, 1A, 1B, 1C és 2A alszakaszok) zajlik, ami a már megkezdett DC12 Vrbovec - Bjelovar gyorsforgalmi út építésének a folytatása. A tervezett sebesség 100 kilométer per óra lesz, amivel jóval gyorsabban el lehet majd érni a kutinai autópálya felhajtót is, ha valaki ezen az úton szeretne eljutni a horvát tengerpartra Magyarországról.

Új hidat építenek a Drávára

A horvát szomszédainkkal együtt várnak évek óta az M6-M60-as autópálya folytatására az ország déli részén élők, ami kulcsfontosságú lenne mind a lakók, mind a gazdasági szereplők számára. A Pénzcentrum a kezdetektől követi az eseményeket, és mostanában nem igazán tudtunk pozitív előrelépésről beszámolni. Az Építési és Közlekedési Minisztérium Sajtóirodája két éve még arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy „a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI. 4.) Korm. határozat alapján a két szakasz esetben kiviteli terv szintig történő továbbtervezésére vonatkozó közbeszerzési eljárás megindítására nem került sor”. Nos, most végre történt valami.

Az M60 gyorsforgalmi út jelenleg Pécsig tart az M6 autópályától nyugati irányba. Jelenleg a Pécs–Szigetvár szakaszra vonatkozó kiviteli tervek közbeszerzési eljárása van folyamatban, mivel ezen szakasz már építési engedéllyel rendelkezik. A Szigetvár–Barcs (országhatár) szakaszhoz környezetvédelmi engedélyek rendelkezésre állnak, melyek figyelembe veszik többek között a Natura 2000 területek védelmét is. A horvát–magyar határon egy új Dráva-híd megépítése is tervezett, amely az M60-as magyar és a D12-es horvát gyorsforgalmi utak összekötését szolgálná. A helyszínről szakértői szintű magyar–horvát egyetértés született. A határhíd létesítése nemzetközi szerződéshez kötött, amely előkészítéséhez a magyar fél miniszterelnöki felhatalmazással rendelkezik, és a horvát fél hivatalos álláspontját várja

– közölte szerkesztőségünkkel az Építési és Közlekedési Minisztérium Sajtóirodája a napokban.

Egyelőre ezt tudjuk a tervezett M60-as gyorsforgalmi útról:

• kétszer kettő forgalmi sávos;
• mindkét oldalon burkolt padkával ellátott út;
• 110 kilométeres óránkénti tervezési sebességgel lehet rajta haladni;
• biztosítja a csatlakozó területek megközelíthetőségét;
• az építést két ütemben tervezték: az első ütemben az igen komoly forgalmat bonyolító Pécstől Szigetvárig, második ütemben Szigetvár és Barcs között;
• a tervezett nyomvonal 64,4 kilométer;
• a 28 kilométeres Szigetvár-Barcs útvonal esetében rendelkezésre áll a környezetvédelmi engedély;
• Barcs és az országhatár közötti szakasz esetében a környezeti hatásvizsgálat elkészítését és a környezetvédelmi engedély megszerzését követően  tekinthető a nyomvonal meghatározottnak;
• a projekt része egy új híd létesítése a Dráván, amely kétszer két sávos autóúti keresztmetszettel csatlakozik majd a horvát oldali, azonos kiépítéshez.

Az M60-as út folytatásától sokat várnak a Baranyában és Somogyban élők. Elsőként a térség a gazdaság fellendülését, a versenyképesség fokozását, valamint a munkahelyteremtést. És ha ezt össze tudják hangolni a szomszédos, horvát utak építésével, az komolyan szolgálhatja a határon átnyúló, közös fejlesztéseket és gondolkodást.

Az M7-es autópályát is bővítik

Eközben az ország egyik legterheltebb gyorsforgalmi útvonala, az M7‑es autópálya Budapest és Balaton környéke között egyre nagyobb kihívást jelent mind a közlekedőknek, mind a fejlesztéspolitikának. A szakasz hamarosan azonban hosszabb távon is kiszámíthatóbbá, biztonságosabbá és zökkenőmentesebbé válhat.

Az M7 autópálya fejlesztés tervei engedélyezési tervfázisban vannak. Az engedélyezési folyamatot követi majd a kiviteli terv elkészítése. A főpályán a munkálatok várhatóan 2027. szeptember 1-én indulnak. Az M0–Szabadbattyán (16-71 km) között 2x3+1 ITS (forgalom előtt nyitható üzemi sáv), míg Szabadbattyán–Balatonvilágos (71-91 km) között 2x2+1 ITS sáv kialakítása tervezett. A fejlesztés az M0 és Balatonvilágos közötti teljes szakaszt érinti

– tájékoztatta a Pénzcentrumot az Építési és Közlekedési Minisztérium Sajtóirodája.

Hogy ez mit is jelent? Leginkább azt, hogy az M7-es autópálya legforgalmasabb szakasza, vagyis az M0 és a Balaton közötti rész átfogó kapacitásbővítésen és modernizáción megy keresztül. A projekt célja, hogy az autópálya a jövőben jobban kezelje a nyári csúcsidőszakban jelentkező, extrém mértékű forgalmat, miközben növeli a közlekedésbiztonságot és csökkenti a torlódások gyakoriságát.

A tájékoztatásban említett ITS (a mozaikszó angolul Intelligent Transport System, ami magyarul intelligens közlekedési rendszert jelent) sáv olyan rugalmas, digitálisan vezérelt üzemi sávot takar, amely csak szükség, például baleset, útkarbantartás esetén, vagy a hétvégi forgalmi csúcs idején nyitható meg a járműforgalom számára. Ezt a rendszert szenzorok, kamerák és valós idejű forgalomirányítás támogatja.

A gyakorlatban tehát:

• Az M0-Szabadbattyán közötti szakasz három fő forgalmi sávval és egy, forgalom előtt nyitható plusz sávval bővül, ami jelentősen csökkenti a torlódások esélyét a főváros és a Balaton között.
• A Szabadbattyán-Balatonvilágos szakaszon a pálya szélesítése és az ITS rendszer kiépítése biztosítja, hogy a nyári szezonban, amikor a forgalom akár 40-50 százalékkal is nő, a pálya kapacitása rugalmasan növelhető legyen.
• Az autópálya teljes hosszában új közlekedésirányítási és digitális felügyeleti rendszer épül ki, amely valós időben figyeli a forgalmat, és szükség esetén automatikusan avatkozik be.