Megnéztük a horvát árakat és leesett az állunk: ennyiben különböznek a hazaitól

Néhány éve még nagyon is megérte átjárni a határ másik oldalára bevásárolni vagy tankolni, és azóta is keressük a lehetőségeket a spórolásra. Vajon tényleg horror lehet a karácsonyi nagybevásárlás? Érdemes elsőként ránézni a számokra: a legfrissebb elérhető adatok alapján 2025. októberben a magyar fogyasztói árak átlagosan 4,3%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg Horvátországban ez megközelítette a 3,6 százalékot. Vagyis mindkét országban folytatódott az árak mérsékeltebb ütemű, de továbbra is érezhető emelkedése.

A fogyasztói árszint tartós emelkedése viszont közvetlenül hat a határ menti bevásárlásokat ösztönző környezetre. Mindkét irányba. A Pénzcentrum most a horvátországi viroviticai boltokat és benzinkutakat látogatta meg, mindössze 15 kilométerre a magyar határtól, hogy első kézből végezhesse el az összehasonlítást. Elöljáróban elárulom: mi magunk is meglepődtünk.

Üzemanyagárakban akad némi különbség

Elsőként nézzünk rá arra, hogyan alakul a két ország egyik legérzékenyebb mutatója, az üzemanyagár. Ez gyakran stratégiai kérdés, hiszen aki a határ mentén él, évek óta figyeli a két ország közötti árkülönbségeket, és keresi a legjobb lehetőséget arra, hogy melyik oldalon a kedvezőbb aktuálisan tankolni. A most tapasztalt eltérések és árak egy meglehetősen letisztult képet adnak. Lássuk!

Horvátországban november végén

• a 95-ös benzin literje 1,451 euróba került, ami átszámítva körülbelül 553 forintnak felel meg.
• A gázolaj literje 1,463 eurót kóstált, tehát nagyjából 558 forint körüli árat jelentett,
• míg az LPG 0,792 eurós szintje 302 forintra jött ki literenként.

Ezzel szemben Magyarországon? Ugyanezen a napon a 95-ös benzin 573 forintos, a gázolaj 589 forintos, az autógáz pedig 322,7 forintos átlagáron volt elérhető.

Hogy ez mit jelent? Nos, a két oldal közötti különbségek minimálisak. A horvát benzin és gázolaj valamivel olcsóbb, de nem drámaian; néhány tíz forintnyi eltérésről beszélünk. Nézzünk is meg egy személyautó átlagos, 50 literes tankjának példáján, mit jelent a horvát–magyar árkülönbség a 95-ös benzin esetében.

Ha a magyar átlagár 573 forint literenként, és a horvát 553 forint volt literenként, úgy a különbség literenként 20 forintot tesz ki. Szóval ha porzó, teljesen üres tankkal indulunk a benzinkútra, úgy az ár Magyarországon: 28 650 forint, míg Horvátországban nagyjából 27 650 Ft. A különbség egy teljes tank esetén körülbelül ezer forint megtakarítás, míg egy nagyobb tanknál (mondjuk egy SUV-nál) is legfeljebb 1 200 forintnyi előnyt jelent a horvát oldal javára.

De vegyünk egy átlagos, nagyobb méretű teherautót is példaként, amelyet akár 400 literes üzemanyagtartállyal is felszerelnek. Ha a számítást ugyanazzal az árkülönbséggel végezzük el, mint az előbb, úgy

a horvát 95-ös benzin esetében a megtakarítás akár 8 000 forint is lehet egyetlen, teljes tankolásnál.

Ez már szemmel látható összeg, de a kép árnyaltabb. A fuvarozók általában nem a literenkénti ár alapján döntik el, hogy hol tankolnak, hanem az útvonal, a vállalati szerződések, a flottakedvezmények és a töltőállomások hálózata határozza meg azt.

Hasonló a helyzet az autógázzal (LPG) is: a horvát ár valamivel kedvezőbb, de a különbség itt is a „ha már ott vagyok, akkor megéri” kategóriába tartozik. Úgy tűnik, 2025 végére az üzemanyagárak kiegyenlítődtek, és már nem látni azokat a korábbi, látványos ugrásokat, amikor érdemes volt messzebbre utazni egy olcsó tankolásért.

Szinte azonos árak, de egy akcióért érdemes a határon túl vásárolni

A horvát árakat a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért 390 forintos euróárfolyammal váltottuk át, így tisztábban látszik, mennyire áll közel egymáshoz a két ország bevásárlókosara.

A kapott értékek alapján azonban gyorsan kiderül, hogy a magyar és a horvát mindennapi élelmiszerárak között alig van valódi különbség, és a legtöbb terméknél gyakorlatilag minimális eltérés mutatkozik jelenleg. Pedig hazánkban az árak szinte mindenhol legalább 70 százalékkal emelkedtek az elmúlt öt-hat évben, sok esetben pedig duplázódást, sőt triplázódást láthattunk. 

A húskészítményekért is az akciók miatt érdemes a határon túlra utazni. Fotó: Jeki Gabriella

A horvát 500 grammos tészta ára például így mindössze nagyjából 366-380 forintra jön ki, vagyis nem igazán olcsóbb annál, amit itthon megszoktunk. A tej árának különbsége sem kiugró, hiszen a horvátországi 1 literes 2,8 százalékos tej átszámolva körülbelül 363 forint, ami alig marad el néhány tíz forinttal a magyar átlagtól. Úgy tűnik, a húsoknál sincs drámai különbség, hiszen

a horvát csirkemell átszámolva nagyjából 2219 forintnak felel meg kilónként, ami szinte pontosan megegyezik a magyarországi 2199 forintos árral.

Ugyanez igaz a fagyasztott zöldborsóra is, amely Horvátországban átszámolva körülbelül 722 forintra jön ki, míg Magyarországon 799 forintért kapható. A különbség érzékelhető, de nem akkora, hogy önmagában megérje átautózni a határon.

A kenyérféléknél már találhatunk némi eltérést, de itt is sok múlik az egyes boltok akcióin. A horvát csomagolt toast kenyér 269 forintnak felel meg, miközben Magyarországon 499 forint körül mozog. És igen, ez már számottevő különbség, de tény, hogy egy jó magyarországi leárazás könnyen kiegyenlítheti ezt.

Lássunk néhány konkrét horvátországi árat:

A Pénzcentrum saját kutatása alapján a teljes kép tehát azt mutatja, hogy a két ország általános árszintje rendkívül közel került egymáshoz. Sem a horvát, sem a magyar oldal nem tekinthető érezhetően olcsóbbnak, és a legtöbb terméknél néhány tíz forintnyi különbségről beszélhetünk, ami könnyen el is tűnik az időszakos árleszállítások és bolti promóciók mellett. Talán kijelenthetjük, hogy ezért

ma már nem maguk a horvátországi árak jelentik a vonzerőt, hanem az éppen elcsípett akciók.

Ha valaki a határ közvetlen közelében él, és amúgy is könnyen és gyorsan át tud utazni a szomszédos országba, az bizonyos termékekből jól járhat. De önmagában a horvát bevásárlóút már nem jelent automatikus megtakarítást.

Úgy tűnik, hogy az élelmiszerárak annyira hasonlóak, hogy 2025 végére a döntés kulcsa nem az, hogy melyik ország olcsóbb, hanem az, hogy éppen melyik bolt kínál jobb és nagyobb kedvezményeket azon a napon (vagy héten), amikor betoljuk a bevásárlókocsit az ajtón.

Szomszédaink is átjárnak hozzánk

A határ két oldalának mozgását az utazási adatok is árnyalják. A kérdés logikusan merül fel: ha a magyarok esetenként átjárnak Horvátországba vásárolni vagy tankolni, vajon a horvátok is élnek-e ezzel a lehetőséggel Magyarország felé? A válasz azonban bonyolult és nem feltétlenül pontos, mert a statisztikákból épp a legizgalmasabb részletek hiányoznak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2024-et is lefedő utazási számai azt mutatják, hogy külföldiek tömege érkezik hazánkba egynapos látogatásra. Az adatok szerint

az egynapos utak száma 8,3 milliót tett ki az összes külföldről érkező beutazás között.

A turisták jelentős része ráadásul csak néhány órára lépi át a határt, ami alapján könnyen elképzelhető, hogy szomszédaink szintén vásárlási céllal utaznak hazánkba, különösen, ha a két ország árai ennyire közel kerültek egymáshoz.

Csakhogy a statisztika itt megáll: az egynapos utazások ugyanis nem szerepelnek ország szerinti bontásban. A rendelkezésre álló adatokból annyi derül ki, hogy sok külföldi érkezik rövid időre Magyarországra, de arról, hogy ebből mennyi jut Horvátországra, nincsenek pontos, megbízható számok.

Az azonban biztos, hogy a korábbi évekkel ellentétben, ma már egyik irány sem kínál akkora előnyt, hogy tömeges vásárlóturizmus alakuljon ki. A döntéseket sokkal inkább a közelség, az érintett települések kapcsolatai és az éppen elérhető bolti leárazások határozzák meg.

Címlapkép: Jeki Gabriella