-1 °C Budapest

A recessziótól rettegnek a cégvezetők világszerte

Pénzcentrum
2008. január 24. 08:05

A vállalatok elsőszámú vezetői a globális recesszióban látják a legfőbb veszélyforrást - derül ki a PricewaterhouseCoopers legújabb globális vezérigazgatói felméréséből. A félelem a nyugati féltekén a legerősebb, a cégvezetők Kínában és Indiában kevésbé aggódnak.

A svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon mutatta be 11. Globális Vezérigazgatói Felmérésének eredményeit a PricewaterhouseCoopers. A felmérés tizenegy éves történetében a vezetők idén jelölték meg először veszélyforrásként a potenciális gazdasági visszaesést. 2003 óta először rendült meg a vállalatvezetők optimizmusa cégük növekedési kilátásait illetően.

"A jelzálogpiaci válság és a nyugati gazdaságok lendületének lassulása világszerte megosztotta a vállalatvezetői optimizmust" - hangsúlyozta Samuel A. DiPiazza, a PricewaterhouseCoopers globális vezérigazgatója. "Az a potenciális lehetőség, hogy a gazdasági visszaesés recesszióba csaphat át fenyegető veszélyként lebeg a vállalatvezetők feje fölött az érett gazdaságokban, így az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. A feltörekvő gazdaságokban viszont továbbra is optimisták a cégvezetők, talán azért, mert egy évtizede mást sem tapasztaltak, mint gyors növekedést."

Összességében Észak-Amerikában csökkent leginkább az üzleti kilátásokba vetett optimizmus: a tavalyi 53%-hoz képest a cégvezetőknek csupán 35%-a volt "nagyon optimista" cégük növekedését illetően, ez több mint egyharmados csökkenést jelent. A bizakodó vállalatvezetők aránya Nyugat-Európában 44%, ami 8%-kal kevesebb, mint tavaly. Ezzel szemben az ázsiai és csendes-óceáni térség, Latin-Amerika és Közép-Kelet-Európa dinamikusan fejlődő gazdaságaiban a vezetői optimizmus erősödött és mindegyik régióban 55% körüli szintet ért el. Nagyfokú optimizmus Kínában és Indiában volt tapasztalható. E két országban a cégvezetők 73, illetve 90%-a vallotta magát "nagyon optimistának" a következő év kilátásaival kapcsolatban.

A korábbi években a terrorizmus és a világméretű járványok veszélye is jelentős kockázati tényezőként merült fel, de a mostani felmérésben a válaszadók csupán 31, illetve 28%-a említette ezeket. A többi kockázati tényező - többek között az energiaellátás, a globális éghajlati változás, a terrorizmus - a korábbiakhoz képest kevésbé veszélyezteti a vállalatokat.

Hatalmas probléma a szükséges szakértelem hiánya

A vezetők az őket körülvevő sok-sok probléma közepette világosan látják, hogy cégük sikeres működése a szakmai, kereskedelmi és vezetői készségek megfelelő egyensúlyán múlik. A vállalatvezetők véleménye szerint cégük számára a legnagyobb nehézséget a komplex szakmai és üzleti jártassággal, nemzetközi szakmai tapasztalattal és vezetői készségekkel rendelkező szakemberek megtalálása jelenti. Mindez tovább élezi a harcot a magasan kvalifikált munkavállalókért.


A szakképzettség hiányát az ázsiai és csendes-óceáni térség vezetői látják a legsúlyosabbnak, annak ellenére, hogy a régió országaiban jelentős a munkaképes korú lakosság száma. Ebben a térségben voltak a legtöbben azok a vezetők, akik szerint cégüknek változtatnia kell jelenlegi humán erőforrás politikáján.

Sok gondot okoz a túlszabályozottság

Bár a cégvezetők a túlszabályozottságot továbbra is a három legfontosabb kockázati tényező közé sorolják, az idei felmérés szerint csökkent a jelentősége. A tavalyi 73%-kal szemben a válaszadóknak csak 59%-a említette a túlszabályozottságot mint veszélyforrást. A cégvezetők szerint a munkaügyi jogszabályok, az adózási rendszer és az oktatás azok a főbb területek, ahol kormányzati intézkedésekkel javulás érhető el. A vezetők több mint fele szerint a kormányoknak elő kellene segíteniük az adó- és más szabályzó rendszerek konvergenciáját. Csupán 5% vélte úgy, hogy javításra szorul a tőzsdén korábban nem jegyzett cégek első részvénykibocsátásának és a részvények tőzsdei forgalmazásának szabályozása.

A globális felmelegedés, mint kezelendő probléma

Bár a globális felmelegedésről szóló vita a figyelem középpontjában áll, a megkérdezettek csupán 34%-a említette a klímaváltozást veszélyforrásként (szemben a tavalyi 40%-kal). A válaszadóknak csak 37%-a jelezte, hogy cégük jelentős forrásokat áldoz a klímaváltozással járó veszélyek és lehetőségek azonosítására. Ezzel szemben a vezetők négyötöde a kormányoktól várja az erőteljesebb fellépést a károsanyag-kibocsátás megfékezése érdekében. (Ez a vélemény szöges ellentétben áll a cégvezetők túlszabályozottság fölötti aggodalmával.)

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)


Az erőteljesebb kormányzati beavatkozás mellett az ázsiai és csendes-óceáni térségben érveltek a legtöbben (90%), a legkevesebben pedig az észak-amerikai régióban (64%).


A vállalatvezetők az éghajlati változás hatásainak enyhítése érdekében tett kollektív erőfeszítéseket is támogatják. A válaszadók 73%-a szerint a cégeknek és partnereiknek ágazati szinten kell együttműködniük a klímaváltozás enyhítése érdekében.

A meglévő piacok jobb kihasználása a cél

A világgazdaság alakulásával kapcsolatos várakozások szintén kihatnak a vállalatvezetők jövő évi terveire. Egyre többen vélik úgy, hogy cégük rövid távú növekedése inkább a meglévő piacok jobb kihasználásától, illetve új termékek bevezetésétől várható, mint a fúzióktól, felvásárlásoktól és földrajzi terjeszkedéstől. A hálózati együttműködés, ha nem is alkalmazható minden körülmények között, a sikeres cégek számára egyre fontosabb stratégia. Az elmúlt évhez hasonlóan a cégvezetők a bővülést elsősorban saját erőből kívánják finanszírozni, nem pedig külső pénz- vagy tőkepiaci források bevonásával.

2008-ban a fúziós és felvásárlási tevékenység élénkülése várható

A cégvezetők 24%-a jelezte, hogy cégük az elmúlt egy év során legalább egy határokon átnyúló vállalati fúziót vagy felvásárlást hajtott végre, 31% pedig a következő egy évben tervez ilyen tranzakciót. A fúziók és felvásárlások piaca a nyugat-európai régióban a legdinamikusabb. A legkeresettebb célterületek Ázsia, Nyugat-Európa, Kelet-Európa és Észak-Amerika.

2008-ban az ázsiai és csendes-óceáni régióban várható a legnagyobb érdeklődés a fúziók és felvásárlások iránt - abban a térségben, ahol a cégvezetők a legoptimistábbak. Emellett a térség vállalatai egyre inkább a felvásárlói oldalon jelentkeznek, nem pedig akvizíciós célpontként. Az ázsiai és csendes-óceáni térség vállalatvezetői saját régiójukon belül és azon kívül is terveznek fúziós és felvásárlási tranzakciókat. Tavaly a térség vezetőinek csupán 23%-a bonyolított le legalább egy határokon átnyúló tranzakciót, de 34% tervez ilyen ügyletet az elkövetkező évben - ez az arány világviszonylatban itt a legmagasabb. A következő egy évben fúziós vagy felvásárlási tranzakciót tervező ázsiai és csendes-óceáni térségi vállalatvezetők 25%-a Nyugat-Európát célozta meg, 31% esetében a tranzakció észak-amerikai, 73%-nál pedig ázsiai cégre irányul.

A fúziók és felvásárlások legfőbb akadályát a kulturális és pénzügyi kérdések jelentik. Ezen kívül a korábbinál több vezető szerint jelent visszatartó erőt az esetleges politikai beavatkozás, vagy szembefordulás a helyi piacokon fellépő külföldiekkel.

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2026. január 17. szombat
Antal, Antónia
3. hét
EZT OLVASTAD MÁR?