1 °C Budapest

Hogyan szabadulhatsz meg cégedtől?

Pénzcentrum
2008. február 27. 12:00

Manapság már egyre könnyebb céget alapítani, egyre több törekvés indul a cégalapítás gyorsaságának illetve olcsóságának megteremtése felé. Arról azonban már jóval kevesebb szó esik, hogyan is lehet megszabadulni egy számunkra már nem kívánatos társas vállalkozástól. A Pénzcentrum.hu így most annak járt utána, hogy mit is takar a végelszámolás, a csőd és a felszámolás jogintézménye.

Végállomás

Amennyiben meg akarunk szabadulni cégünktől egyáltalán nem biztos, hogy a fentebb említett jogintézmények valamelyikéhez kell fordulnunk. Igaz ugyan, hogy főleg szakmai befektetők körében ismeretes azon kiszállási megoldás, amikor is nemes egyszerűséggel eladjuk a céget. Ehhez persze meg kell találni a megfelelő vevőket... Emellett választhatunk még számos más utat, így például az adott társaság át is alakulhat. Ezekkel a módozatokkal most nem kívánunk foglalkozni, nézzük inkább, mire szolgál a csőd, a végelszámolás illetve a felszámolás.

Jogutód nélkül

Ha nincs vevő a cégre, és nem is akarjuk azt átalakítani, beolvasztani, abban az esetben megszüntethetjük azt. Pontosabban akkor lehet végelszámolást lefolytatni, ha a cég fizetőképes, csupán nem kívánja a tevékenységet tovább folytatni. Tehát már most le is szögezhetjük, mi is az alapvető különbség a három jogintézmény között.

Míg a végelszámolás a fizetésképes cégekre vonatkozik, addig a csőd, illetve a felszámolás a fizetésképtelenné vált társaságokat érinti. Ez a különbség olyannyira meg is jelenik a jogszabályokban, hogy míg az előbbire vonatkozó szabályokat a cégtörvény, addig a két utóbbi jogintézményre vonatkozó rendelkezéseket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény tartalmazza.

Ki kezd?

Jogutód nélküli megszűnés, vagyis végelszámolás megkezdődhet oly módon, hogy az adott vállalkozás legfőbb szerve - a taggyűlés vagy a közgyűlés - dönt erről, vagy a cégbíróság határozata alapján kell megkezdeni az eljárást. Ez utóbbi esetet éppen ezért kényszer-végelszámolásnak is nevezik.

Ezzel szemben a csődeljárás megindítását a társaság vezetője kérheti a bíróságon. A felszámolási eljárás megkezdését pedig az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérheti. Természetesen ez az eljárás lefolytatható a cégbíróság, vagy büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján is.

Lépésről lépésre

Végelszámolásnál amennyiben nem kényszer-végelszámolásról van szó, abban az esetben a taggyűlés vagy közgyűlés választhatja ki, ki lesz a végelszámoló. Csődeljárásban speciális jogalanyként a vagyonfelügyelő, felszámolási eljárásban pedig a felszámoló jelenik meg. A végelszámolással ellentétben mindkét személyt a felszámolók névjegyzékéből rendeli ki a bíróság az adott eljárást elrendelő határozatában.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A végelszámoló egyfajta koordináló-végrehajtó szerepet lát el, ugyanis feladata a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetének felmérése, a fennálló követelések behajtása, a tartozások kiegyenlítése, szükség esetén a társaság vagyoni eszközeinek értékesítése. Ha a hitelezők kielégítése megtörtént, akkor a fennmaradó vagyont a tagok között felosztja, majd pedig megszünteti a cég működését.

A felszámoló feladatai sok szempontból hasonlítanak a végelszámolóéhoz, így például felméri a társaság vagyoni helyzetét, a vele szemben támasztott követeléseket. Emellett el kell készítenie egy felszámolási ütemtervet, megtervezi az eljárás lefolytatásához szükséges költségeket is. A vagyonfelügyelő azonban ezektől eltérő feladatokat lát el, szemben a felszámolóval (illetve a végelszámolóval) inkább ellenőrző szerepet lát el.

Melyek ezek a feladatok? Az eljárás során áttekinti az adós vagyoni helyzetét, melynek során betekinthet az adós könyveibe, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit, bankszámláit megvizsgálhatja, a gazdálkodó szervezet vezetőitől felvilágosítást kérhet, s minderről tájékoztathatja a társaság hitelezőit.

Más a cél

Ugyan egy törvény szabályozza a csőd- és a felszámolási eljárást, azonban nem árt megjegyezni, hogy a két eljárásnak eltérő a rendeltetése. Míg a csődeljárás célja az adós fizetőképességének helyreállítása, addig a felszámolás (hasonlóan a végelszámoláshoz) célja a fizetésképtelen (végelszámolásnál fizetőképes) társaság megszüntetése, méghozzá oly módon, hogy a cég hitelezői a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Mit választanak inkább a cégek?

A Coface Hungary adatai alapján itthon a 2007-es évben még mindig a felszámolási eljárást választották a legtöbben, ugyanakkor a legjobban a végelszámolások száma emelkedett. Aggasztó, hogy a csődeljárások száma a tavalyi évben mérséklődött.

NAPTÁR
Tovább
2025. november 22. szombat
Cecília
47. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?