Kik járnak az élen a kicsik támogatásában?

A felmérés két évtizedet vizsgált, górcső alá pedig Írországot, Spanyolországot, Görögországot, Portugáliát, Németországot és Olaszországot vették. A jelentés szerint a kkv-k feltőkésítésének egyik módja az uniós támogatások lehívása, melyek sikere már az induláskor eldőlhet, így a kulcstényező az, hogy helyesen kell felmérni az igényeket.

Az uniós szakértők meglátása szerint Írországban a strukturális alapok felhasználásának stratégiája és kerete az elmúlt két évtized során kiemelten kezelte ezen szektor versenyképességi rendszerének javítását. Ennek keretében külön figyelmet kaptak az ágazati megfontolások, így elsősorban a feldolgozóipari, azon belül is az élelmiszer-feldolgozó kkv-kat, valamint a nemzetközi szolgáltatás-kereskedelemben érdekelt cégeket célozták a támogatások.

Persze a közösségi pénzhez jutást segítették és segítik a rendkívül fejlett pénzügyi közvetítő szervezetek. Jó példa a Small Business Expansion Loan Scheme, amely az uniós forrásokra támaszkodva hosszú távú rögzített kamatú, illetve kedvezményes hiteleket nyújt a feldolgozóipari, idegenforgalmi és szolgáltatási kkv-knak.

Az Európai Bizottság illetékese szerint a németek azért tudták hatékonyan fejleszteni a kkv-k szektorát, mivel egyedi konstrukciókat dolgoztak ki a tartományi igényekre. A szóban forgó programok finanszírozásában a két országos szintű fejlesztési bank, a Deutsche Ausgleichsbank és a Kreditenstalt für Wiederaufbau volt a felelős. Mindeközben néhány tartomány saját hitelprogrammal egészítette ki a szövetségi szintűt, emellett jelentős szerephez jutott a kockázati tőke is.

Az Európai Bizottság szakértői azt javasolják az új tagállamoknak, hogy azok dolgozzanak ki egyedi támogatási rendszereket is, működtessenek állami és helyi rugalmas közvetítő hálózatokat, ügynökségeket a strukturális alapok forrásainak lehívásához.