Ipsos: A KKV-k kétharmada nem marketingezik

Az Ipsos és a Marketing Commando együttműködésében felmérés készült a hazai mikro, kis és közepes méretű vállalkozások marketing tevékenységének feltérképezésére. Az Ipsos Üzleti Klubjának online vállalati paneljén - 559 fős mintán - végzett kutatás célja, hogy hiteles képet adjon a mikrovállalkozások és kkv-k marketing aktivitásáról és szokásairól. A kutatás meglepő eredményeket hozott: a mikrovállalkozások és a kkv-k kétharmada még mindig nem marketingezik.

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások mindössze egyharmada (32,8%) folytat tudatos marketing tevékenységet. Ez az adat azért is megdöbbentő, mert rámutat, hogy a mikrovállalkozások és a kkv-k még mindig nincsenek tudatában a marketing jelentőségének. Holott, az eredmények elemzéséből világosan kitűnik, hogy azok a mikrovállalkozások és a kkv-k, amelyek marketingeznek, nagyobb éves forgalomra számíthatnak mint azok, amelyek nem alkalmaznak marketinget.

Wolf Gábor kkv marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint "ha lassan is, de szemmel láthatóan növekszik a marketingtevékenységet folytató cégek száma. Egy a Marketing Commando által 2002-ben 1000 fő körében végzett felmérés szerint mindössze a mikrovállalkozások és a kkv-k 18,7%-a marketingezett. Ennek tükrében a most mért 32,8% egy pozitív változás, mégis aggasztó milyen sokan nem népszerűsítik a termékeiket, szolgáltatásaikat, pedig az alapvető marketing fogásokat nagyon könnyű elsajátítani és használni."

A mikro-, kis- és közepes vállalkozások éves szinten átlagosan a forgalmuk 4%-át fordítják marketingre. Ez jelentősen elmarad a szakirodalmak és szakemberek által javasolt 5-10%-os szinttől. Ezt az értéket mindössze a vizsgált mikro-, kis- és közepes cégek 19%-a fordítja a marketingre. Ugyancsak 19% azoknak a cégeknek a száma, amelyek egyáltalán nem költenek marketingre.

A mikrovállalkozások és a kkv-k legkedveltebb reklámeszközei az Internet, amit a válaszadók fele (54%), a nyomtatott média, amit egyharmaduk (35%), és a szórólap, amit 26%-uk használ. Érdekes összefüggést mutat a reklámeszközök számának alkalmazása a marketing aktivitás tekintetében. A marketing tudatos cégek döntően négy, vagy annál több reklámeszközt alkalmaznak, szemben azokkal a cégekkel, amelyek nem marketingeznek, utóbbiak átlagosan egy-két reklámeszközt használnak.

A mikrovállalkozások és a kkv-k által használt reklámeszközök 10-es toplistája:

Markáns az eltérés a marketing mix elemei között is. A tudatos marketinget nem folytató cégek a legnépszerűbb reklámeszközökön felül, mint az internet, a nyomatatott sajtó és a szórólap, jellemzően nem alkalmaznak más reklámeszközöket.

A marketing tevékenység irányítása vagy végzése döntően (82,5%) a cégvezető feladatkörébe tartozik. Wolf Gábor ezt egyértelmű pozitívumként értékeli. "A marketing a cégvezető dolga. Ezzel a cégvezető kezében van a vevőszerzés kulcsa, ami manapság azért nagyon fontos, mert a know-how-t könnyen elviheti egy kilépő alkalmazott, azonban ha a vevőszerzést is elviszik, az katasztrofális következményekkel járhat a cégre nézve." A mikro-, kis- és közepes cégek mindössze 7%-a alkalmaz külön marketing menedzsert a marketing feladatokra, 57%-nál egy fő foglalkozik marketinggel, de nagyrészük nem főállásban.

A mikrovállalkozások és a kkv-k marketingeseinek harmada (33%) gyakorlati tapasztalatokra, negyede (25%) önképzésre hagyatkozik, 22%-uk pedig mindenféle tapasztalat és képzettség nélkül végzi a cég marketing feladatait. A vizsgált cégek kétharmada (65%) semmilyen módon nem képzi a marketingesét.

A marketinges munkatársaikat képző cégek között egyformán népszerűek a tréningek és konferenciák (16%), szakmai folyóiratok (15%), hírlevelek (14%) és szakkönyvek (12%) útján történő továbbképzés. Azonban a mikrovállalkozások és a kkv-k alig 7%-a veszi igénybe külső marketing tanácsadó segítségét.

A kutatásban részt vevő mikro-, kis- és közepes cégek vezetői döntően úgy nyilatkoztak, hogy pénzre lenne szükségük a hiányzó marketing feladatok megoldásához. Ez arra enged következtetni, hogy makacsul tartja magát a tévhit, miszerint a marketing költséges. Wolf Gábor szerint ennek egyik oka a túl elméleties hazai marketingképzés, ami túlnyomóan a kotleri marketinget tanítja, mely a szerző bevallása szerint is elsősorban a nagyvállalatoknak szól, míg a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knek ettől egyszerűbb, gyakorlatias marketing eszközökre van szüksége.