Vastagabb lehet a boríték! 3%-kal többet ér a fizetésed - GKI elemzés

2010 elején a tavalyi alacsony szinthez képest már érezhető növekedést jeleztek a külső konjunktúrához kötődő ipari és a külkereskedelmi adatok, ugyanakkor több területen - építőipar, kiskereskedelem, munkaerőpiac - folytatódott a romlás. Az ipar exportja január-február során 15%-kal emelkedett, a belföldi értékesítése viszont 11%-kal esett. A számítógép-gyártás 16%-kal, a járműgyártás 25%-kal bővült. Az építőipar teljesítménye az első két hónapban csaknem 12%­kal maradt el az előző évitől. A kiskereskedelmi forgalom csökkenése 2010 második hónapjában is folytatódott, de a visszaesés üteme a januári 6%-ról 4% körülire enyhült. Valamelyest emelkedett viszont a kereskedelmi szálláshelyeken - főleg a külföldiek által - eltöltött vendégéjszakák száma.

A kormányváltással összefüggésben az állami döntéshozatal átmenetileg minden bizonnyal nagyon lelassul. A beruházási kereslet a mélyépítőipar számára piacot teremt, a kissé emelkedő gépberuházások és a kissé tovább csökkenő fogyasztás viszont az éles importverseny körülményei között behatárolja a hazai termelők lehetőségeit. Idén a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nő a leginkább, ami főleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazó turizmust jelenti.

A vállalkozások belföldi értékesítése legfeljebb az év vége felé kezd emelkedni. Az év egészében az ipari bruttó termelés 3-4%-kal, az építőiparé 3%-kal nő. A mezőgazdaságban legalább a tavalyihoz hasonló terméssel lehet számolni. A kiskereskedelmi forgalom mérséklődik, csak a karácsonyi szezonban várható növekedés a tavalyihoz képest. A hírközlési cégek árbevétele várhatóan minimálisan csökken a hangszolgáltatás visszaesése miatt. A vállalkozások, különösen a kicsik, továbbra is a belföldi kereslet hiányától és a finanszírozási források szűkösségétől fognak szenvedni. A mikro-, kis- és középvállalkozási szféra szürkül.

Az EU forrásokból megvalósuló fejlesztések kissé gyorsulnak, a vállalkozói beruházások némileg emelkednek, a lakásépítés a tavalyi 32 ezerről 20 ezer körülire zuhan. Így összességében csak 3% körüli beruházás-növekedés valószínű. A lakossági fogyasztás szintje 1,5%-kal tovább csökken. A bruttó keresetek a munkaerő-piaci túlkínálat és az szja-csökkentés hatására 2%-kal nőnek. A nettó keresetek a módosuló szja-szabályok következtében 7,5%-kal, a reálkeresetek 3%-kal emelkednek. A reáljövedelmek azonban stagnálnak. A hitelfelvétel lassú megindulásával párhuzamosan a nettó megtakarítási ráta 4%-ra emelkedik. A foglalkoztatottak száma 1%-kal csökken, a munkanélküliség nő, 12% körüli tavaszi csúccsal, majd szezonális csökkenéssel. Szerény mértékben újraindul a termelékenység emelkedése.

Az államháztartás GDP-arányos hiánya ugyan elvileg, szándék esetén a parlament által elfogadott 3,8% közelében is lehetne, azonban az új kormány várhatóan 5% körüli hiányra fog törekedni, részben egyes állami cégek konszolidációjának megkezdése miatt.