A legendás magyar cég drámája: feltámadhat a világhírű gyár?

Kilencven dolgozóval kezdte meg a porcelán-, kőedény-, valamint finomkerámia gyártást szeptembertől a százszázalékos állami tulajdonú Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft. Hollóházán, a porcelángyár területén - közölte Pálfi József, a cég ügyvezetője. Egy nappal korábban megszűnt a munkaviszonya a Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. minden dolgozójának

A Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft-nél termelésben dolgozók közül 66-an a felszámolás alatt álló, ugyancsak többségében állami tulajdonú Hollóházi Porcelán Manufaktúra (HPM) Zrt-től kerültek át az új üzemhez. Pálfi József elmondta: céljuk az, hogy tovább folytassák a hollóházi porcelángyártást, egyben visszanyúljanak a hagyományokhoz, vagyis a kőedény- és finomkerámia gyártáshoz.

A most átvett munkavállalókkal együtt a hitelei és veszteséges működése miatt felszámolásra ítélt porcelángyár dolgozói közel felének tudnak munkát adni az üzemben. Az egyelőre bérmunkában folyó kőedény- és finomkerámia gyártás várható felfutásával várhatóan egy éven belül visszaállítható a jelenlegi foglalkoztatási szint a településen. 

Az épületet és az eszközöket a felszámolótól vették bérbe a termeléshez - közölte az ügyvezető, aki emlékeztetett arra, hogy a gazdasági, pénzügyi válság miatt a finomporcelán gyártása szinte egész Európában megszűnt.

Egy legendás gyár

A felszámolás alatt álló Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata. Azon a helyen, ahol ma a vállalat épületei állnak, több mint 225 éve folyamatos ipari tevékenység zajlik. 1957 óta gyárt Hollóháza használati porcelánt: edényeket és dísztárgyakat. A dolgozók kőedény-korszakban elsajátított szépérzéke, szakmai készsége a porcelángyártásban is töretlenül megjelent. Az 1960-as évek elejétől szakképzett és tehetséges iparművészek vették át a termékválaszték fejlesztésének feladatát.

Az 1972-ben befejezett rekonstrukció eredményeképpen egy európai szintű, korszerű gyár jelent meg a régi gyár helyén. A propán-bután gázfűtésű alagút kemencék lehetővé tették az előző lágyporcelán helyett a keményporcelán gyártását. Időközben a foglalkoztatottak száma az előző 300-ról közel 1000-re emelkedett. A Hegyköz aprófalvas települései között Hollóháza foglalkoztatási centrummá fejlődött. Az iparművészek számát több mint 10 fölé növelték. Az újvonalú, modern, művészi igényű hollóházi porcelán díszműáru és háztartási edényáru iránt úgy belföldön, mint külföldi viszonylatban tovább nőtt a kereslet. Japántól az Amerikai Egyesült Államokig, a Skandináv-félszigettől Ausztráliáig a világ több pontjára exportált a gyár.