Itt a legújabb trükk: így csalnak ki pénzt a magyar cégektől

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) több jelzés érkezett vállalatoktól, illetve azok jogi képviselőitől az elmúlt időszakban amiatt, hogy e gazdasági társaságok kereskedelmi partnereinek nevében hamis kérés, utasítás érkezett hozzájuk az éppen aktuális, vagy minden jövőbeni számla kiegyenlítésének módjával kapcsolatosan.

A megtévesztést vagy az üzleti partner elektronikus postacímének feltörésével, vagy az igazival szinte mindenben egyező e-mail cím felhasználásával érték el.

A tényleges üzleti partner nevében és helyett az elkövetők a saját fizetési számlaszámukat adták meg, s az érintett, gyanútlan társaságok azután tévesen ide utalták át a különböző ügyletek után partnereiknek járó kifizetéseket. A bejelentést tevő vállalatok, s jogi képviselőik többsége a történtek miatt feljelentést is tett a nyomozó hatóságoknál.

Mit lehet tenni, ha már megtörtént a baj?

Az uniós irányelveken alapuló magyar jogszabályok szerint - tekintve, hogy az átutalás teljesítése fizetési számlaszám használatával történik - az átutalás a megadott fizetési számlaszám által megjelölt kedvezményezett vonatkozásában minősül teljesítettnek. Ha az átutalási megbízásban megadott fizetési számlaszám hibás vagy téves volt, s így a fizetési művelet nem a fizető fél eredeti szándékának megfelelően teljesült, a pénzforgalmi szolgáltatót nem terheli felelősség. Ilyenkor azonban utóbbiak kötelesek a fizetési művelet összegének visszaszerzése érdekében a vonatkozó szabályokat (így bank- és üzleti titok, adatvédelmi előírások) is figyelembe véve az adott helyzetben elvárhatóan mindent megtenni.

Arról, hogy egy fizetési művelet kapcsán felmerülhet-e bűncselekmény gyanúja, a nyomozó hatóságok, majd - végső soron - a bíróság jogosultak dönteni. Ugyancsak nyomozati eszközökkel tárható fel, hogy ki volt az átutalás tényleges kedvezményezettje, s hogy ma hol található az átutalt összeg. Bűncselekmény gyanúja esetén tehát az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknak vagy a jegybanknak nincs hatásköre a gyanú megalapozottságának vizsgálatára. Nyomozati eljárás során ugyanakkor - igény esetén adatokat, információkat szolgáltatva - valamennyien együttműködnek a nyomozó hatóságokkal.

A - gyanú szerint - a közelmúltban elkövetett csalások vagy egyéb bűncselekmények a bankrendszeren kívül történtek, hiszen kereskedelmi társaságok, s nem pénzügyi szereplők elektronikus postaládái használhatták fel azokhoz.

E közelmúltbéli esetek miatt a hazai vállalkozásoknak - még az elektronikus fizetési műveletek megkezdése előtt - célszerű körültekintően meggyőződniük arról, hogy valóban partnereik tényleges fizetési számláira utalják-e át kereskedelmi ügyleteik ellenértékét. Különösen érdemes meggyőződni azon, üzleti partnertől érkező információ hitelességéről, megbízhatóságáról, amely a korábbi fizetési mód/számlaszám megváltozásával kapcsolatos kérést, utasítást tartalmaz.