Hernádi Zsolt: Az olajipar válsága nem a járvánnyal kezdődött

A bővülést a kereslet növekedése korábban sem követte, a járvány kitörésével pedig olyan helyzet alakult ki, ami meglepte az olajipari cégeket. A termékeik 65 százalékát felhasználó közlekedés visszazuhant, a hordónkénti 70 dolláros olajár 18 dollár alá csökkent, és ma is alig haladja meg a 40 dollárt, miközben a palaolajat 50 dollártól lehet nyereségesen kitermelni. Az olajipari cégek árfolyama 40-50 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, és évekig is tarthat, amíg visszazárkóznak a korábbi szintre - tette hozzá.

- mondta Hernádi Zsolt.

A Molnak emellett - hangsúlyozta - figyelembe kell vennie az alternatív üzemanyagok, és az elektromos autók térnyerését is, legfőképpen pedig azt, hogy a fosszilis energiahordozók idővel teljesen kiszorulnak majd a közlekedésből. Véleménye szerint nem lehet kérdés, hogy hosszú távon az olajat nem elégetni kell, hanem anyagában, vagyis a műanyaggyártás alapanyagaként hasznosítani, ezzel párhuzamosan viszont választ kell találni az energiaátállás kérdésire. Mint mondta,

Az átalakulás költséges és hosszú lesz, az átgondolatlan, erőltetett változtatásoknak súlyos társadalmi következményei lehetnek - jegyezte meg. Hernádi Zsolt ehhez kapcsolódva kitért a klímaváltozás miatti társadalmi nyomásra is, amivel az olajipari cégek világszerte szembesülnek. Véleménye szerint

A Mol már korábban is jelentős összegeket fordított arra, hogy csökkentse az üzemei károsanyag-kibocsátását, és az autógyártókkal együttműködve olyan üzemanyagokat fejlesztett, amelyek a korábbiaknál kevésbé terhelik a légkört - tette hozzá. A társaság vezetője a következő évtized fontos feladatának azt tekinti, hogy a Mol a jelenlegi 75 százalékról 50 százalékra csökkentse a közlekedés számára üzemanyagot termelő finomítói kapacitás arányát, emellett új szolgáltatásokat és tevékenységeket alapozzon meg.

- mondta Hernádi Zsolt.