Ha az elhízás elleni küzdelemről van szó, úgy tűnik David Paterson, New York állam kormányzója bármilyen módszert elfogadhatónak tart. A politikus az állam lakóit járványként fenyegető elhízással szemben a túl cukros ételekre és italokra egyfajta "elhízási adót" vetne ki a dohányáruk extra adójának mintájára.
Az ötlet persze jóval korábbról származik. Már a hetvenes évek végén felmerült az egészségtelen ételek megadóztatásának lehetősége, de az azóta eltelt években többször előkerült a téma. Az egészséges ételek ugyanis továbbra is drágábbak, mint az eltömítő és hízlaló táplálékok. Mindezidáig azonban senki nem merte komolyan megkockáztatni, hogy egy folyamatos elhízásban lévő társadalomban keresztülverje ezt az ötletet. Paterson tervei szerint nem diétás üdítőitalok és cukrozott rostos üdítők utána már az áprilisban kezdődő 2009-es pénzügyi évben 18 százalékos adót kellene fizetni. Ez a következő évi költségvetés számára 404 millió dollárt hozna, rá egy évre pedig akár 539 milliót. Márpedig New York állam költségvetése tekintélyes méretű hiánnyal küzd, a fájó hiányokra pedig mindennél jobban esik egy félmilliárd dolláros sebtapasz.
Persze a kormányzó történelmi lépésnek számító ötlete nem talált túl nagy tetszésnyilvánításra az üdítőital-gyártók köreiben, pedig az adó, ha rejtettebb formában is, de évek óta létezik. A chicagoi Institute for Health Research Policy kutatása szerint legalább 27 államban alkalmaznak 7-8 százalékos adót a különféle cukros üdítőkre és rágcsálnivalókra. Igaz, ezek általában az automatából való árusításra vonatkoznak, a néhány százalék plusz pedig nem igazán tűnik fel a vásárlóknak az egy-két dolláros termékek esetében.
Az ellenállás egyik fő érve meglepő módon a 100 százalékos narancslé adómentessége. Ez az ital ugyanis természetes módon is magas kalória- és cukortartalmú. A diétás üdítők szintén adómentességet élveznének a törvénytervezet szerint, holott tele vannak mesterséges édesítőszerekkel, színezékekkel és tartósítószerekkel, míg a nem-diétás üdítők összetevőkre, kalória- és cukortartalomra való tekintet nélkül 18 százalékos adót lennének kénytelenek elszenvedni.
Bár a próbálkozást sok tiltakozás kíséri, a sikert azonban két tényező is alátámasztani látszik. Az egyik, hogy a dohányzásra kivetett hasonló adó az évtizedek során végül is sikerrel járt: ugyanis az 1964-es csúcsot jelentő 42 százalékról 20 százalék alá csökkent a dohányos amerikaiak száma. A másik, hogy az országban oly mértékű vált az elhízás, amely már tényleg összefogást és drasztikus megoldásokat követel. Az ország lakóinak már nagyobb egészségkárosodást okoz az elhízás, mint a dohányzás: a túlsúlyosak és elhízottak aránya a társadalmon belül kétharmadra nőtt, de a gyermekek körében is egyharmad a felesleggel küzdők száma.
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank
A Pénzcentrum Fáy Zsoltot, a MagNetbank elnökét az elmúlt évek akvizícióiról, a növekedési tervekről, közösségi bankolásról, de a permakultúrális gazdálkodásról is kérdezte.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








