Így árulják a neten a lopott szajrét a trükkös orgazdák

"Érdemes figyelni az online piactereket, aukciós oldalakat, hátha feltűnik valamelyik eltulajdonított értéktárgy" - hívták fel egy olvasónk figyelmét egy betöréses lopás után a helyszínen nyomokat kereső rendőrök. A helyszínelők azt is kiemelték, leggyakrabban ezüst-, arany műtárgyak, és ékszerek tűnnek fel a különböző internetes felületeken, az elektronikai eszközöket ugyanis 1-2 napon belül továbbpasszolják.

"Több esetben előfordult már, hogy a bűncselekmények elkövetői vagy az orgazdák az eltulajdonított értékeket internetes oldalak hirdetéseinek segítségével próbálták meg értékesíteni. A rendőrség bűnügyi szervei a vagyon elleni bűncselekmények nyomozása során, az eltulajdonított értékek megtalálása céljából ellenőrzik az értékesítési vonalakat, és ennek kapcsán figyelemmel kísérik az internetes online aukciós oldalakat is" - mondta el a Pénzcentrum.hu megkeresésére az ORFK Kommunikációs Szolgálata.

Ezekben az ügyekben a rendőrség, a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megkeresi az internetes oldal üzemeltetőjét a megjelent hirdetéssel kapcsolatos tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, illetőleg iratok rendelkezésre bocsátása végett. Szanitter Áron, a Vatera.hu-t is üzemeltető Allegro Group HU Kft. piacterek üzletágvezetője elmondta: évente nagyjából 100-150 közé tehető az ilyen típusú feltételezett bűncselekményekkel kapcsolatos rendőrségi megkeresések száma. "Trendről nem tudunk beszélni, ugyanakkor olykor előfordul, hogy rossz szándékú felhasználók megpróbálják kihasználni a portál hatalmas ügyfélbázisában rejlő előnyöket, és időről, időre felbukkanhatnak olyan tárgyak a kínálatban, amelyek gyanús körülmények között kerülhettek a feltöltő birtokába" - hívta fel a figyelmet az üzletágvezető.

Ki az orgazda: a felhasználó vagy a felület?

A Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerint, aki többek között lopásból, rablásból, kifosztásból, vagy jogtalan elsajátításból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt, vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el. A törvény szerint ugyanakkor a gondatlan elkövetést nem terheli büntetőjogi felelősség, tehát az online piacterek, -aukciós oldalak egészen addig tiszták maradnak, amíg nem szereznek tudomást (saját hatáskörben) a lehetséges bűncselekményről.

A kép viszont korántsem ennyire egyértelmű. Az egyértelmű, hogy kifejezetten tiltott az ilyen oldalakon olyan termékek, szolgáltatások hirdetése, amelyek forgalmazása jogszabályba ütközik. Előzetesen kiszűrni viszont nem lehet ezeket a felhasználókat (ahogy például egy régiségboltos, vagy a zálogházi dolgozó sem tudhatja, hogy a tárgy, amit behoztak feltételezett bűncselekményből származik-e vagy sem), hiszen ilyen jellegű információkat csak később, már egy-egy konkrét ügy kapcsán kapnak csak az online felületek a rendőrségtől. "A feltöltött tárgyak származásáról, eredetéről nem rendelkezünk információval, azokért az eladó tartozik felelősséggel. Ahogyan azt sem tudhatjuk, hogy egy ilyen tárgyhoz jóhiszeműen jutott-e a felhasználónk, és ugyanúgy jóhiszeműen kívánja eladni" - emelte ki az üzletágvezető.

"Eléggé régóta dolgozunk együtt a rendőrséggel, hiszen a biztonság közös érdekünk. A ránk vonatkozó jogszabályi kötelezettségeink megtartásával, minden esetben rendelkezésre bocsátjuk az általuk kért adatokat. Emellett sok esetben kéri a hatóság, hogy a nyomozás sikere érdekében ne tájékoztassuk a gyanúsítottat az ellene folyó adatgyűjtésről. A biztonsági csoportunk tapasztalt szakemberekből áll, akik pontosan tudják, hogy mi a feladatuk ilyen esetekben" - tette hozzá Szanitter Áron.