Direkt illegálisan töltenek le a fiatalok: ezért nem veszik meg a filmeket

A magyar fiatalok 21 százaléka legalább egyszer illegális forráson keresztül jutott hozzá valamilyen digitális tartalomhoz tavaly, ami egyébként 4 százalékkal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. A 14 és 24 éves fiatalok internet-használati szokásait is vizsgáló elemzés kiemeli Magyarország kapcsán, hogy digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az illegális források használata elterjedt szokássá vált a fiatalok körében. Nem igazán figyelnek arra, hogy az adott oldal törvényesen működik-e, vagy sem, emellett nem érzik a legális források nyújtotta előnyöket, és nem gondolják azt, hogy az adott tartalomért megérné fizetni, ha az illegális felületről is elérhető.

A válaszokból az is kiderült, hogy a magyar fiatalok több mint negyede (26 százalék) nem tudja eldönteni, hogy az adott tartalom fogyasztásakor legális, vagy éppen illegális felületet használ; ez az arány 22 százalékos az Európai Unióban. A magyar felhasználók körében egyébként a YouTube és a Port.hu jelentik a legismertebb legális csatornákat, míg az illegálisan működő oldalak közül az nCore és a Torrent a legnépszerűbbek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) jelentése szerint.

A kutatás eredményének hazai vonatkozása kapcsán Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese elmondta:

A jelentés szerint a digitális tartalmakhoz való hozzáférés során a fiatalok leginkább az adott oldal minőségét tartják fontosnak (64 százalék), az olcsó vagy ingyenes fogyasztás lehetősége csak ezután következik 59 százalékkal, az adott felület biztonsága pedig a harmadik helyen szerepel 52 százalékkal. Arra a kérdésre, hogy milyen tényezők szolgálnának elrettentő hatással az illegális oldalak fogyasztására, a válaszadók 84 százaléka a bankkártyán lévő személyes adatok ellopását, 78 százaléka a vírussal való fertőzöttséget, 76 százaléka pedig a büntetéstől való félelmet jelölte meg, derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának legújabb jelentéséből.

Az európai fiatalok körében a digitális tartalmak fogyasztása terén az első helyen a zene áll 97 százalékkal, ezt követi a film-és sorozat 95 százalékkal, valamint a játékfogyasztás 91 százalékkal. A felhasználók a különböző tartalmakat leginkább ún. streamelés formájában (folyamatos online kapcsolat útján), kisebb részben pedig letöltésen keresztül fogyasztják: csaknem háromnegyed részük (73 százalék) az előbbi módon nézi a különböző tévéműsorokat, ez az arány a filmeknél és sorozatoknál már csak 66 százalék, míg a zenehallgatásnál 48 százalék. Az e-bookok esetében ugyanakkor a letöltés 1 százalékkal megelőzi a streamelést (41 százalék).

Az illegális online forrásokat használó magyar fiatalok körében a filmek és sorozatok álltak az első helyen 83 százalékkal, majd a zene 64 százalékkal, végül a játékok következtek 51 százalékkal. Ez utóbbi esetében hazánk jóval meghaladta az Európai Unió 29 százalékos átlagát.