Folytatódik a magyar boltösszeomlás: nagy bajban a kiskereskedelmi üzletek

Az élelmiszer és élelmiszer jellegű boltok száma 850-nel, 38140-re csökkent egy év alatt, miközben a nem élelmiszer boltokból több mint 1450 tűnt el, így 79100-ra olvadt a számuk. Sok ruházati és cipőbolt ment tönkre, de kevesebb az iparcikkeket árulók és az újságosok száma is.

Minél kisebb egy település, annál kevesebb bolt közül választhatnak a lakosok, és sajnos tovább folytatódott az a kedvezőtlen tendencia, hogy egyre több település marad bolt nélkül. A kiskereskedelemben a belföldi és a külföldi tulajdonú vállalatok száma egyaránt csökkenő tendenciát mutat.

Az elmúlt évek visszaesésében a nemzeti dohányboltok létrehozása, az online pénztárgéprendszer kialakítása, valamint a 2015 márciusában bevezetett, közel egy évig érvényben lévő, vasárnapi nyitvatartás tilalma játszott szerepet. Ehhez jött hozzá az egész gazdaságot jellemző bérrobbanás, ami a munkaerőigényes kiskereskedelemre negatív hatással volt, illetve az, hogy a versenyképesebb, nagyobb üzletek elszívták a munkaerőt a kisebb boltoktól, miközben az internetes kereskedelem előretörése is egyre fokozódó versenyt jelent.

Az idei évben nagyon komoly kihívást jelent a boltok számára, hogy az ingadozó keresletet kielégítsék (a koronavírus-járvány előtt pánikvásárlások, azt követően visszaeső kereslet), miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a megemelkedett költségeket a fogyasztók fizetik meg. A bolti inflációt ráadásul emeli, hogy a kormány kivetette a kiskereskedelmi különadót a koronavírus-járványra hivatkozva, miközben a járvány miatt folyamatosan emelkedő munkanélküliségi ráta már így is negatív hatást gyakorol a kiskereskedelemre.

A következő időszakban tehát könnyen lehet, hogy a recessziós környezetben érdemben tovább csökken majd a boltok száma, hiszen a visszaeső kereslet romboltja a boltok profitábilitását, miközben a járvánnyal és a kijárási korlátozással összefüggésben az internetes kereskedelem sosem látott növekedést mutat.