Újabb brutális kenyérdrágulás jöhet: egyre több pénzért örölnek a magyar malmok

A malmok többsége már most a magas, tonnánkénti 140 ezer forint körüli árú búzából őrli, ezért október elején nagyjából mindegyikük meglépte a korábban beharangozott, kilogrammonként 10 forint körüli áremelést. A VG-nek Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette, hogy ez azt jelenti, hogy most az 50 kilós, zsákos kiszerelésű liszt nettó átadási árának centruma körülbelül 230 forint körül alakul. 

Bár az exportengedélyek kiadásán némileg lassított az állam, ez a jelenlegi helyzetben nem sokat változtat a piacon, ugyanis az export nem indult be, a minden évben nagy keresletet támasztó olasz vevők például még nem jelentek meg az igényeikkel. Az export beindulását ösztönözheti a gyenge forintárfolyam és a párizsi gabonatőzsde áremelkedése is. Jelenleg azonban csupán a malmok vannak a piacon. Ezen a külföldi vevők aktivizálódása mellett az is változtathat, ha megjelennek keresletükkel a takarmánykeverők is.

Mivel kirívóan gyenge kukoricatermést várnak, és Lakatos Zoltán szerint az ukrán kukoricából sem jut mindenkinek, elképzelhető, hogy az idei szezonban a búza takarmánycélú felhasználása is erősödni fog.

Lakatos Zoltán szerint sok termelő még magasabb búzaárakban reménykedve, és kihasználva azt, hogy elegendő tárolókapacitása és a készletfinanszírozásra elég forrása is van, tartja a búzáját. Ő ennek tudja be, hogy – a lisztpiacon korábban elképzelhetetlennek tartott módon – Romániából és Ausztriából is érkezik liszt Magyarországra. A magyar liszt versenyképtelensége a magas belpiaci búzaárak mellett is feltűnő, hiszen a román lej stabilabb a forintnál, ahogyan az euróárfolyam is inkább egy fordított irányú árumozgásnak kedvezne.

A magyar lisztet csak az tartja kint valamennyire a román piacon, hogy jobb minőséget tudunk előállítani, mint ők

– mondta Lakatos Zoltán.Ez az év még „elketyeg” valahogy, hiszen év végéig majdnem mindenkinek meg van kötve a szerződése az energiaszolgáltatókkal – válaszolta a drasztikusan emelkedő energiaköltségek hatását firtató kérdésre. 

Előrejelzése szerint jövőre nagyobb baj lesz, mivel a 250-280 forintos kilowattóránkénti ár már olyan mértékű költségnövekedés, amit az árak emelésével sem lehet majd lekövetni, hiszen a vásárlóerő is csökken.

Ha januártól valóban ezekkel az árakkal kell számolni, akkor az áramköltség önmagában magasabb lesz, mint eddig volt az összes ráfordítás

– érzékeltette az arányokat. A Hajdú Gabonánál a 23 forintos kilowattóránkénti ár már felment 96-100 forintra, és a jelenlegi helyzet szerint ennek kellene 280 forintra emelkednie.

Az áramszolgáltatók nem nagyon akarnak az árakat hosszabb távon meghatározó szerződéseket kötni a malmokkal, hanem inkább a tőzsdei árakhoz kötnék az ellentételezést – tette hozzá. Bár ezzel az októberi árral erre az évre beárazta magát az iparág, elképzelhető, hogy – ha decemberben már hatnak az új áramköltségek – év végén még hozzányúlnak a liszt árához.