Itt tartunk: a magyarok már csak ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket veszik, másra nem futja

A DélKerTÉSZ sajtóeseményén beszámoltak arról, hogy a szervezet zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétele majdnem 14 milliárd forintra rúgott az év első nyolc hónapjában. Ez azonban éves szinten 2 milliárd forintos csökkenést jelent. „A mennyiségi csökkenés egyrészről a frisspiaci termékeket ért rendkívül forró júliusi és augusztusi időjárás, valamint a kártevőnyomás hatására fellobbanó vírus okozta minőségi paprika mennyiség csökkenése okozta” – számolt be az eseményen Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.

Az akciók számítanak leginkább

A DélKerTÉSZ eseményen elhangzott, hogy a szervezet legjobb partnerei a különböző élelmiszerláncok. „A boltokban még mindig azt látjuk, hogy a fogyasztók árérzékenyek, akció nélkül nem lehet érdemi mennyiséget értékesíteni, ez a hatás leginkább az év első 5-6 hónapjában érvényesült, és talán az év végére halványul majd” – fogalmazott Nagypéter Sándor.

A szakember arról is beszélt, hogy jelenlegi gazdasági helyzet miatt egész Európában jellemző, hogy még tudatosabbá váltak a fogyasztók és elkezdtek spórolni, azaz meggondolják, hogy mit vesznek meg és nem pazarolnak, nem vásárolnak felesleget. A magyar botlokban például a lédig termékek értékesítése nőtt, van olyan üzlet, ahol már a lecsóhoz való zöldségeket is lédig formában árulják, nem pedig csomagolva, hálóban.

Ezt azért csinálják így, mert a vásárlók így pontosan annyit tudnak venni, mint amennyire szükségük van. A szervezet tapasztalatai szerint azonban a tudatosabb vásárlás nem hozta magával, hogy az olcsóbb zöldségfajtákat keresnék a magyarok: a paradicsomkülönlegességekből például több mint 960 tonnával többet értékesített a DélKerTÉSZ az első nyolc hónapban éves szinten. Azaz, ha vásárolnak, akkor az ízletesebb, általuk kedvelt zöldségeket veszik meg. Ezzel szemben a szakértő azt is elmondta, hogy

az embereknek kevesebb a pénzük, hamarabb lemondanak a frisspiaci paradicsomról és paprikáról, mint más, létszükségleti zöldségekről.

Inflációs válsága hatása az árakra

Az látszik tehát, hogy a 2023-ban elkezdődő inflációs válság komolyan érződik a háztartások pénztárcáin, a zöldségek árai pedig a 2021-2022-es árszintre mentek vissza. Ez a termelői árakban is látszik, amelyek szinte minden frisspiaci terméknél csökkentek az év első nyolc hónapjában éves szinten. A fehér paprika és a kápia esetében 7 százalékos volt a csökkenés, a kaliforniai paprikánál már 10 százalék, a legnagyobb veszteséget pedig a paradicsomfélék könyvelhették el, itt már tavaly is 5 százalékkal estek vissza a termelői árak, idén pedig további 15 százalékkal estek. Egyedül a hegyes erős paprika esetében emelkedtek 10 százalékkal éves szinten a termelői árak – hangzott el az eseményen.

A fogyasztók árérzékenysége miatt a magyar zöldségek versenyképessége hosszú távon csökkenhet (…) A szállítási távolság adta előny az európai termékek esetében elhalványult, olcsóbban tudnak bejönni például az Észak-Afrikában termelt zöldségek. Európában ugyanis az előállítási költségek jelentősen emelkedtek, ráadásul a termelőknek komoly termelési, fenntarthatósági és zöld előírásoknak, valamint élelmiszerbiztonsági feltételeknek kell megfelelniük, amelyek például az észak-afrikai országokban nem feltétlenül teljesülnek

- vélekedett Nagypéter Sándor. Viszont érdemes azt is kiemelni, hogy az olcsóság, a nyomott áron megjelenő noname csomagolású termékek értékesítése egyébként egész Európában fontos tényező lett, így például Németországban is kezdenek visszaszorulni a helyi termékek, és egyre többen választják az olcsóbb, külföldi elsősorban harmadik országból származó termékeket. Ennek jelei Magyarországon is jól látható és tapasztalható.