Itt a tételes lista: erre a 30 termékre terjesztik ki az árrésstopot - szappan, mosópor, zsepi is a listán

Május 8-án jelentette be Gulyás Gergely, hogy 30 háztartási termékre kiterjesztik az árrésstopot. A kormány a hivatalos Facebook-oldalán közzé is tette, melyik ez a harminc termék. Most ezeket közöljük:

30 háztartási termék, ami árrésstopos lesz:

1. Szappan
2. Folyékony szappan
3. Tusfürdő
4. Testápoló
5. Fogkefe
6. Fogkrém
7. Sampon
8. Egészségügyi betét
9. Tampon
10. Eldobható borotva
11. Utántöltő borotvafej
12. Borotvahab
13. Borotvazselé
14. Golyós dezodor
15. Izzadásgátló stift
16. Dezodor
17. Hintőpor
18. Eldobható nadrágpelenka
19. Toalettpapír
20. Papírzsebkendő
21. Papír kéztörlő henger
22. Alufólia
23. Kézfertőtlenítő gél
24. Általános tisztítószer
25. Mosogatószer
26. Gépi mosogató tabletta
27. Folyékony súrolószer
28. Mosópor
29. Folyékony mosószer
30. Öblítő

Forrás: a kormány facebook oldala

Árrésstop Magyarországon

A Pénzcentrumon éppen a múlt héten számoltunk be többek között arról, hogy értetlenkedéssel fogadja mind az árréstop folytatásának, mind pedig a további termékek bevonásának tervét az Országos Kereskedelmi Szövetség is. Kozák Tamás főtitkár a Pénzcentrum megkeresésére kifejtette, hogy az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop igenis jól működik, és a célját már most elérte, a további fenntartása ezért indokolatlannak tűnne.

Nem értjük az árréstop kiterjesztésére vonatkozó feltevéseket és terveket, mert a legutolsó adataink szerint az élelmiszerinfláció nagyon úgy tűnik, hogy megtorpant. Mondhatjuk tehát nyugodtan, hogy ezek az intézkedések beváltak, ebből a szempontból nem értjük a meghosszabbításnak a szándékát, már csak azért sem, mert egyébként maga az árrésstop-rendelet gyakorlatilag egy olyan adminisztratív beavatkozást jelent a piaci alapon, piaci logika alapján történő árképzésbe, ami meghatározza a cégeknek a nyereségtermelő képességét is. Az árrésstop nem csak árszabási rendelkezést jelent, hanem gyakorlatilag egy közvetett új jövedelemújraelosztást is, hiszen ha az árrésnek a mértékét maximalizáljuk, azzal előírjuk, hogy mennyi lehet a cégeknek a nyeresége.  A kereskedelemben egyébként eddig is a cégek minimális nyereséggel vagy veszteségesen működtek. Most ezt megfejeljük azzal, hogy gyakorlatilag egy nyereségszabályozást is életbe léptetünk, az egy nagyon rossz üzenet az egész szakmának

- mondta erről Kozák Tamás.

A főtitkár azt is hozzátette, hogy ha az volt a cél, hogy a kereskedők inkább a beszállítókkal tárgyaljanak, az egy érthető és világos, sőt logikus kérés volt - csakhogy a háztartási cikkek esetében a kereskedőknek sokkal inkább nemzetközi beszállító partnerekkel kellene tárgyalniuk, akik vélhetően kevésbé lennének nyitottak