Rengeteg magyar nőt fosztanak ki ezzel: sokan nem is sejtik, mekkora veszélyben vannak

Világszerte jelentős adóteher sújtja a menstruációs termékeket – így például a betéteket és tamponokat –, holott ezek alapvető higiéniai cikkek milliók számára. Sok országban ezek a termékek a legmagasabb forgalmiadó-kulcs alá esnek, és gyakran nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy az alapvető fontosságú árukra kedvezményes áfát vezessenek be. Sőt, egyes helyeken jogilag még mindig luxuscikknek számítanak.

Az Európai Unió már 2007 óta lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a szokásos áfakulcstól eltérve jelentősen csökkentett adómértéket alkalmazzanak a női higiéniai termékekre. Ennek ellenére számos ország nem élt ezzel a lehetőséggel. Az Európai Bizottság adatai szerint jelenleg

Magyarországon a legmagasabb a tamponokra kivetett áfa az EU-ban: 27 százalék.

Dániában és Svédországban 25 százalékos az adókulcs, Görögországban pedig 24 százalék. Fontos azonban, hogy ezek a számok kizárólag a tamponokra vonatkoznak – más menstruációs termékekre eltérő szabályozás is érvényes lehet.

Ahogy látjuk, vannak azonban pozitív példák is. Finnország 2025. január 1-jével 25,5 százalékról 14 százalékra csökkentette a menstruációs termékek áfáját. Spanyolország, Lengyelország és Luxemburg szintén lépéseket tettek az irányba, hogy 3–5 százalék közé mérsékeljék a tamponokra vonatkozó adót. Németországban már 2020-ban alapvető szükségletként ismerték el a menstruációs termékeket, így az addigi 17 százalékos áfakulcsot 7 százalékra csökkentették.

Az adatokból kiolvasható az is, hogy jelenleg három uniós országban teljesen áfamentesek a tamponok: Írországban, Cipruson és Máltán. Írország már az uniós áfaharmonizáció előtt eltörölte az adót ezekre a termékekre, Ciprus 2023 októberében vezetett be nulla százalékos kulcsot egyes alapvető cikkekre – köztük a menstruációs termékekre –, Málta pedig 2025 januárjában szüntette meg az ezekre vonatkozó adót.

Amikor luxus a menstruáció

A tamponok áfája többek között azért folyamatosan előjövő téma, mert a szegényebb társadalmi rétegek számára bizony ez az állandó havi kiadás is komoly anyagi terhet jelent. A menstruáció ugyanis a nők számára nem válaszható, a higiéniai termékek viszont sokak számára mégis elérhetetlenek, és nemcsak fejlődő országokban, hanem Európában is.

A magas adóterhek, a tabusítás és a szociális különbségek együttesen vezetnek ahhoz, hogy sok nő és lány nem tud rendszeresen betétet vagy tampont vásárolni. Ez a jelenség a menstruációs szegénység, amely mára globális társadalmi és egészségügyi problémaként fogalmaznak meg.

A megfelelő higiénia hiánya ugyanis fertőzésekhez, szégyenérzethez és akár iskolai vagy munkahelyi hiányzásokhoz vezethet. Civil szervezetek szerint Magyarországon is több ezer érintett lehet, főként fiatal lányok, akik menstruációjuk idején inkább otthon maradnak, hogy elkerüljék a megalázó helyzeteket.

Persze azt nem tudjuk, hogyha nem lenne áfa a tamponon, akkor adott esetben akár 27 százalékkal is csökkenhetne az ára, azt viszont igen, hogy az EU legnagyobb áfája minden bizonnyal nem segít a helyzeten. Így van ez még akkor is, ha összességében azért sok országban ragadt 20 százalék felett a tamponok áfatartalma, ergo sokan, akárcsak Magyarország, nem éltek az EU adta lehetőséggel.