Mindenki a klímaváltozásról beszél, pedig hatalmas probléma ez is: rengeteg magyar gondolja már így

Ahogy arról ma beszámoltunk: a Nébih 2024-es felmérés eredményei alapján biztató javulás tapasztalható: 2016-hoz képest harmadával kevesebb élelmiszert pazarolunk. Míg nyolc éve fejenként évente átlagosan 33,1 kilogramm került a kukába feleslegesen, mostanra ez a mennyiség 21,5 kilogrammra csökkent. 

A Nestlé friss kutatása szerint minden második magyar felnőtt a klímaváltozáshoz hasonló súlyosságú problémának tartja az élelmiszer-pazarlást, és további 28 százalék is közel hasonlóan gondolja, vagyis a nagy többség (78%) egyenlőségjelet tesz a klímaváltozás és az élelmiszer-pazarlás közé.

A felmérésből kiderült, hogy a magyarok legnagyobb részét (94%) zavarja, ha ki kell dobnia élelmiszert, bár az okok eltérőek lehetnek. A többség (58%) a pénzkidobás miatt érzi rosszul magát, de a természeti erőforrások pazarlása (41%), a rászorulók iránt érzett empátia (36%) és a saját kudarcérzés (28%) is az okok között szerepel. Talán éppen ezek a rossz érzések vezethetnek oda, hogy a megmaradt élelmiszerek újrahasznosítása mára a mindennapok részévé vált: tízből nyolc magyar (83%) új fogást készít a megmaradt ételekből: a legtöbben saját kreativitásból (52%) oldják meg a feladatot, és sokan élvezik is a kihívást (48%).

EZ IS ÉRDEKELHET

Egyre többen intézik így a mindennapi bevásárlást: megéri, a diszkontoknál is olcsóbb?

A globális folyamatok világszinten is nehezen megfordíthatók, ezért sokan pusztán lelkiismereti kérdés miatt váltanak életmódot.

Van mit tanulni az idősebb generációtól

Az eredmények rávilagítanak arra, hogy a magyarok döntő többsége úgy látja (89%), hogy ma sokkal több élelmiszert pazarlunk, mint a nagyszüleink tették. Az előző generációk mentalitása az élelmiszer-pazarlás visszaszorításában a megkérdezettek számára követendő példa: a válaszadók fele (50%) szerint nagymamáink ügyesebbek a maradékok hasznosításában, és csak 14 százalékuk érzi magát náluk találékonyabbnak.

Bár a felnőttek többsége ismeri az ételmentő praktikákat (62%), több mint harmaduk számára (38%) még mindig homályos terület a pazarlás megelőzése. Az ismert technikák (adagokban való lefagyasztás, a lejárati idők figyelembevétele, a levegőmentes tárolás, a befőzés, a savanyítás, a megfelelő hűtési sorrend stb.) elsajátításában a családnak fontos szerep jut: 55 százalék említette a szülőket, 28 százalék a nagyszülőket és 11 százalék más családtagot az ezzel kapcsolatos ismeretek egyik forrásaként.

Az élelmiszerpazarlás lelki oldala. Forrás: Nestlé, sajtóközlemény

Közeli lejáratú élelmiszerek? Igen!

Az élelmiszer-pazarlás visszaszorításának az élelmiszerek tudatos felhasználása, valamint az otthon megmaradt ételek kidobástól való megmentése mellett a vásárlási szokások átalakítása is lehet az egyik módja. A 18-65 éves felnőttek közel 90 százaléka szokott rendszeresen vagy alkalmanként közeli  lejáratú élelmiszert vásárolni.

Közülük 45 százalék a vásárlást követően hamar elfogyasztja, 39 százalékuk tisztában van vele, hogy a közeli lejárat nem jelent minőségromlást, 33 százalékuk pedig kifejezetten a maradékmentés miatt választja ezeket a termékeket. Minden harmadik válaszadó (33%) említette, hogy szokott olyan fűszerkeverékeket vagy alapokat is használni, melyek a megmaradt élelmiszerek felhasználására kínálnak ízletes megoldást. A megkérdezettek 63 százaléka az étteremből is vitt már haza megmaradt ételt, olyan alkalmazást pedig, amelyet kifejezetten élelmiszermentésre találtak ki, 33 százalékuk próbált már.

Az élelmiszerpazarlás legfőbb problémája: Forrás: Nestlé, sajtóközlemény

Közös erővel az ételek megmentéséért

A Nestlé és a Munch 2025 nyara óta működik közvetlenül együtt azért, hogy minél több közeli lejáratú élelmiszer találjon gazdára, így a Munch Market vásárlói már Nestlé-csomagokhoz is hozzájuthatnak az ételmentő alkalmazáson keresztül.

„A KSH legutóbbi adatai szerint az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás Magyarországon közel 65 kg.  Termékeinkkel, programjainkkal, és most a Munch-csal közös együttműködéssel is azt szeretnék elérni, hogy a tudatos ételfelhasználás mindennapossá váljon, és mindenki számára elérhető legyen, hiszen az élelmiszer-pazarlás nem csupán környezeti, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is” – mondta el dr. Tompa Gábor, a Nestlé vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős vezetője. Hozzátette: 

A felmérésünk eredményeiből is látszik, hogy az emberek szeretnének minél többet tenni a pazarlás visszafogásáért, és keresik az ezt segítő megoldásokat legyenek azok maradékmentő alapok vagy ételmentő alkalmazások használata.

Így kerülhető el az élelmiszerpazarlás. Forrás: Nestlé, sajtóközlemény

 „A kutatás is megmutatja, amit mi nap mint nap tapasztalunk: az emberek fontosnak tartják, hogy ne menjen kárba az étel. A Munchnál abban segítünk, hogy ez a szándék konkrét cselekvéssé váljon. A Nestlével közös együttműködésünk jó példa arra, hogyan tud egy nagyvállalat és egy startup közösen, rendszerszinten tenni az élelmiszer-pazarlás ellen. Ezért hoztuk létre Gizit is, a mesterséges intelligencia alapú konyhai asszisztensünket, ami segít kreatív recepteket összeállítani a konyhai maradékokból és egyéb alapanyagokból. Minél több ilyen partnerség és innováció születik, annál közelebb kerülünk ahhoz, hogy az élelmiszer-pazarlás ne a mindennapok része, hanem múltidő legyen“ – mondta Wettstein Albert, a Munch társalapítója.