Az Aldi és a Lidl titkai: a magyar vásárlók csak néznek...

A plázastop törvényt bár kimondva nem, de sokak szerint egyértelműen a diszkontláncok expanziója ellen találták ki. Az biztos, hogy az elmúlt néhány évben ezek a láncok folytatták a legagresszívabb terjeszkedést, így bármilyen fejlesztési korlátozás is értelemszerűen nekik árt a leginkább. Ezt a plázastop eddigi története be is bizonyította, hiszen a német tulajdonban lévő diszkontláncok rendre lepattantak a Nemzetgazdasági Minisztérium által irányított "plázabizottságról" és sokakkal ellentétben nem kaptak felmentést a tiltás alól.

Az építkezés lehetőségének elvesztésével a terjeszkedő kiskereskedelmi láncoknak gyakorlatilag három útjuk maradt: az egyik az akvizíció, a másik a plázastop alól felmentést kapó és megépülő új bevásárlóközpontok, a harmadik a meglévő épületekben való üzletnyitás. A diszkontláncok számára a második opció az üzleti modelljük miatt egyrészt jellemzően nem járható út, másrészt a reálgazdaság elhúzódó válsága miatt plázastoptól függetlenül is alig épülnek új plázák Magyarországon. Az akvizíció elvben lehetőség lenne a diszkontláncok számára, azonban a helyigényük speciális, ezért viszonylag kevés a potenciális célpont számukra. Logikusan marad tehát a harmadik lehetőség.

A diszkontláncok korábban egyértelmű stratégiát folytattak: közepes és nagy városok külsőbb részein nyitottak üzleteket nagy kültéri parkolóterülettel és könnyű megközelíthetőséggel. A plázastop előtti időszakban a láncok stratégiája úgy fejlődött volna tovább, hogy a közepes méretű városok után elmozdulnak a kisebb települések irányába is. A Nyugat-Európában sok helyen már megvalósított modell szerint akár olyan kis településeken is nyitnának üzletet, mely egyedül nem feltétlenül lenne képes eltartani egy egész áruházat. Ezt úgy oldanák meg, hogy két-három település közé húzzák fel a dobozt, ami így több település "piacait" hódítja el, nyilvánvalóan nehéz helyzetbe hozva ezzel a helyi vagy valamilyen szorosabb-lazább láncban működő boltokat. Elképzelhető, hogy a kormány a plázastoppal ezt a típusú expanziót szerette volna megakadályozni.

A harmadik felvázolt opció, vagyis a meglévő épületekben lévő üzletek kialakítása azonban láthatóan felkeltette a diszkontláncok figyelmét. Egy régebbi épület földszintjén való boltnyitás nem esik ugyanis a plázastop hatály alá. Két érv mindenképpen ez ellen szólna: az egyik, hogy az alapterület esetében értelemszerűen valamilyen mértékű kompromisszumot hozniuk kell a meglévő üzleti modelljükhöz képest, másrészt nagy alapterületű kültéri parkoló a legtöbb ilyen esetben szinte kizárt. Ennek ellenére egyre inkább úgy tűnik, hogy a terjeszkedni kívánó láncok, vagyis az Aldi és a Lidl komoly potenciált látnak a "városi" üzletek nyitásában.

Bár korábban sem volt teljesen ismeretlen a jelenség, azonban az utóbbi időszakban (a plázastop bevezetése óta) határozottan rákaptak a diszkontláncok a városi terjeszkedésre. Több olyan belvárosi üzletet is nyitottak, ahol az említett stratégiát követték, vagyis meglévő belvárosi épület földszintjén hoztak létre boltot. Jó példa erre a Nyugati térnél lévő volt Kossuth Mozi helyén megnyílt Aldi üzlet.

Ilyen értelemben tehát visszafele sülhet el a plázastop. Lehet ugyanis, hogy a kisebb vidéki tepelülések "megmenekültek" a diszkontláncoktól, közben azonban Budapest belső kerületeiben egyre agresszívabban terjeszkednek. Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy belássuk, a kisebb belvárosi üzletek (akár függetlenek, akár valamelyik lánchoz tartoznak) könnyen a vesztesei lehetnek a náluk nagyságrendekkel versenyképesebb Aldi és a Lidl ilyetén terjeszkedésének. Ráadásul nem az Aldi és a Lidl az egyedüli belvárosi terjeszkedők, hiszen a Spar lánc is elkezdett kisebb alapterületű boltokat nyitni a belső kerületekben. Könnyen lehet tehát, hogy a plázastop a jogalkotó saját koordinátarendszerén belül is sikertelen lesz: amit nyernek a gáton, elveszítik a réven.