Megdöbbentő dolog derült ki a magyar boltokról

A statisztikák szerint a magyar háztartások évente közel egy mázsa élelmiszert dobnak a szemétbe. A pazarlásra nem mentség, nem is magyarázat, hogy Nyugat-Európában, Észak-Amerikában négyszer ekkora mennyiséget dobnak el. Az ehető, ám kidobott élelmiszer először is sok pénzébe kerül ma családoknak. Egy kilogramm élelmiszer átlagos ára 500 forint, így úgy is számolhatunk, hogy évente minden magyar család 50 ezer forintot dob a kukába.

A boltokban sem jobb a helyzet, sőt, a számok még riasztóbbak. A polcokon található élelmiszerek jelentős hányada, , éves szinten közel 4 ezer tonna hulladékként kerül továbbhasznosításra, elsősorban a fogyasztási idő lejártával - mondta el a Pénzcentrum.hu-nak Simon Anita, az LTV Trans Zrt. vezérigazgatója. Az áruházak által "termelt" élelmiszerhulladék elviekben nem értékesíthető tovább (tehát optimális esetben nem találkozhatnánk lejárt szavatosságú termékekkel a polcokon), a begyűjtés után pedig alternatív energiát, azaz biogázt állítanak elő belőle.

A szakember szerint a legtöbb élelmiszerhulladék a húsokból, húskészítményekből, a tejtermékekből, zöldségekből, gyümölcsökből, valamint a tojásból és a pékáruból keletkezik a boltokban. Az üzletek ugyanakkor egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy csökkentsék a hulladék mennyiségét, leginkább optimalizálni próbálják a készleteket, folyamatosan pörgetve azt az árukészletet, amit a polcokon tartanak. Ezt a folyamatot egyébként az új hulladékgazdálkodási törvény is segíti.

Az ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy gyakorlatilag korlátlan mennyiségű élelmiszerhulladék kerülhet például állatmenhelyekhez, itt pedig vannak hiányosságok részben a szabályozás, részben az ellenőrzés területén. Sok esetben előfordul, hogy a szabályozást kijátszva kerülnek forgalomba nagy mennyiségben lejárt szavatosságú termékek - amik egyébként már hulladéknak minősülnének. Arra azonban nincs lehetőség, hogy menhelyek helyett például hajléktalanok kapják meg a lejárt termékeket - mondta el Simon Anita, az ugyanakkor lehetséges, hogy ha a gyártók érzékelik, hogy a felhalmozott készletek nem fogynak el a szavatossági időn belül, karitatív célokra fordítsák azokat.

A háztartásokban nehezebb gyűjteni

A családoknak ugyanakkor nehezebb dolguk van, ha újra szeretnék hasznosítani fel nem használt élelmiszer-készleteiket. Arra minden bizonnyal még várnunk kell, hogy a szelektív hulladékgyűjtők között találkozhassunk élelmiszeres konténerrel is, így marad a tudatos vásárlás, tárolás. Gondolkodjunk előre, milyen étkezések lesznek, hány ember fog enni. Nézzünk körül a kamrában és a hűtőben, hogy a szükséges alapanyagok közül mi van otthon. Ennek alapján készítsük el a bevásárló listát.

A listával a kezünkben menjünk a boltba, de attól lehetőleg ne térjünk el. Gyorsan romló élelmiszereknél kerüljük az "Egyet fizet, kettő kap" akciókat, mert könnyen lehet, hogy semmit nem spórolunk, ha a megvett termékek egy részét végül ki kell dobnunk. Fontos, hogy ne éhesen vásároljunk, mert akkor hajlamosak vagyunk a szükségesnél több élelmiszert a kosarunkba tenni. A csomagolt készételek helyett a friss élelmiszereket válasszuk, mert akkor a csomagolást is megspórolhatjuk. Nem árt ellenőrizni a lejárati időt, mert ha az túl rövid, nem biztos, hogy az adott élelmiszer elfogy.

Rendkívül fontos, hogy a hazavitt élelmiszert megfelelően tároljuk, mert különben gyorsan megromlik és mehet is a szemétbe. Amiről tudjuk, hogy nem fogy el, fagyasszuk le, mert a hűtőgép megvédi az élelmiszereket a kidobástól. Főzés előtt vizsgáljuk át a hűtőt és mindig azokat az alapanyagokat használjuk, amelyek lejárata közel van. Az sem baj, ha az élelmiszer szemre már nem tetszetős. A fonnyadt zöldség levesbe még éppen jó, a megbarnult gyümölcsökből remek turmix készíthető.