Tényleg élve fogunk megfőni lassan: egyre melegebbek az óceánok, a helyzet aggasztó

 Az óceánok az 1960-as évek óta folyamatosan melegednek: 2005 óta a hőelnyelésük 1,05 watt négyzetméterenként, szemben az azt megelőző évtizedekkel, amikor ez az érték 0,58 watt volt négyzetméterenként - mondta el Karina Von Schuckmann óceánkutató a jelentést bemutató videokonferencián. A Föld 70 százalékát borító óceánok állapota nagy mértékben befolyásolja a szárazföldek éghajlatát is. A magasabb vízhőmérsékletek következtében gyakoribbá válnak a pusztító viharok, amelyek súlyos árvizeket is előidéznek. Az óceánok felmelegedésének velejárója a tengereken tapasztalható kánikulák megsokszorozódása is: 2023-ban a tengerfelszín 22 százalékán fordul elő legalább egyszer szélsőséges hőhullám.

Ezeknek a hőhullámoknak az időtartama jellemzően egyre hosszabb: 2008 óta az évi átlag 40 napra emelkedett a korábbi 20-ról. A jelentésből kiderült az is, hogy a Jeges-tengerhez tartozó Barents-tengerben a tengerfenék a jelek szerint már az állandó hőség állapotába került. A Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigetek partjainak közelében pedig 2022 augusztusában rekordmagas vízhőmérsékletet rögzítettek, 29,2 Celsius-fokot, amelyre 40 éve nem volt példa. A kutatók azt is kimutatták, hogy ugyanebben az évben a tengeri hőhullám a Földközi-tenger felszíne alatti 1500 méteres mélységben is éreztette hatását.

A víz felmelegedése miatt a tengeri élőlények gyakran elvándorlásra kényszerülnek vagy tömegesen elpusztulhatnak, károsodnak az ökoszisztémák, és a táplálékok eloszlásában is zavarok keletkezhetnek. Von Schuckmann tájékoztatójában kiemelte azt is, hogy a felmelegedés árthat a halak szaporodásának, aminek a halászatra is negatív következménye lehet.