Mire készülhet Európa utolsó diktátora? Sokak szerint nem kérdés, Lukasenka nyeri-e a belarusz "választást"

Öt jelölt neve fog szerepelni a vasárnapi fehérorosz elnökválasztási szavazólapon, de az elmúlt 31 évben csak egy győztes volt. A hatalmat 1994 óta birtokló Alekszandr Lukasenka biztosítva van egy újabb öt évre, egy olyan szavazáson, amelyet a száműzött ellenzék álságnak nevez. Az ellenzék arra kérte a fehéroroszokat, hogy válasszák a szavazólapon található opciót, amely lehetővé teszi az összes jelölt elutasítását - írja a Reuters.

A 70 éves Lukasenka magát túl elfoglalt vezetőként állítja be ahhoz, hogy választási kampánnyal foglalkozzon. „Őszintén szólva nem követem a kampányt. Egyszerűen nincs időm rá” – mondta a múlt héten egy gyár munkásainak.

Nincs nyilvánvaló utódja a zömök, bajuszos vezetőnek, aki időnként elfogadta, máskor elutasította „Európa utolsó diktátora” címkét. Az elmúlt hónapokban azonban láthatóan elkezdett szabadon engedni néhány ellenzéki elítéltet, hogy javítsa kapcsolatait a Nyugattal. A 2020-as választások után tömegtüntetések majdnem megfosztották hatalmától, amikor a nyugati kormányok támogatták az ellenzék azon állítását, hogy hamisította az eredményeket, és elcsalta a győzelmet Szvjatlana Cihanouszkajától.

Lukasenka biztonsági erői emberi jogi csoportok szerint tízezreket tartóztattak le, a vezető ellenzéki alakok pedig börtönbe kerültek vagy száműzetésbe kényszerültek. A vasárnapi szavazás egy olyan országban zajlik, ahol a független média tiltott és blokkolt. Az emberi jogi Viasna csoport, amelyet szélsőséges szervezetként bélyegeztek meg, szerint körülbelül 1250 politikai fogoly van az országban, Lukasenka azonban tagadja, hogy léteznének ilyenek.

Ivan Kravcov, az ellenzék száműzetésben működő koordinációs tanácsának titkára elismerte, hogy nehéz kapcsolatot teremteni a fehéroroszokkal. „A legtöbb ember számára a politika nem az elsődleges kérdés. A túlélés az elsődleges” – mondta egy telefonos interjúban. „A prioritások eltolódtak. 2020-ban az emberek a kampányt a hatalomváltás valódi lehetőségének tekintették. Mostanra, tudja, az ellenzéki vezetők száműzetésben néha küzdenek azért, hogy relevánsak maradjanak az országban.”

Taccjana Csulickaja, a litvániai Vilniusi Egyetemen tanító fehérorosz akadémikus szerint a választáson induló négy másik jelölt nem merte kritizálni az elnököt.

Ők nem jelöltek a szó valódi értelmében. Csak részt vesznek a kampányban. Nem versenyeznek Lukasenkával

– mondta telefonos interjúban.

Bár az eredmény nem kétséges, Lukasenka komoly kihívások elé néz Moszkvával és a Nyugattal való kapcsolatainak alakításában, miközben hetedik ciklusát kezdi, a Oroszország-Ukrajna háború befejezését célzó valószínű béketárgyalások közepette. A Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló szövetségesként engedélyezte, hogy Oroszország Fehéroroszországot használja kiindulópontként az Ukrajna elleni teljes körű invázióhoz 2022 februárjában, és ezért nyugati szankciók formájában fizetett. A következő évben Putyin bejelentette, hogy orosz taktikai nukleáris fegyvereket telepítenek Fehéroroszországba.

Ha a háború véget érne – amit az új amerikai elnök, Donald Trump gyorsan megígért –, politikai elemzők szerint Lukasenka a kapcsolatok enyhítésére törekedhet Európával és az Egyesült Államokkal, valamint a szankciók feloldására. Ez összhangban lenne azzal a hosszú távú stratégiájával, hogy időről időre a Nyugat felé kacsingatva megakadályozza, hogy Fehéroroszország teljesen függővé váljon Oroszországtól, és teljesen elnyelje a nála jóval nagyobb szomszédja.

Ha véget ér a háború, bizonyos lehetőségek nyílhatnak Lukasenka számára, ha folytatni akarja ezt az egyensúlyozást Oroszország és a Nyugat között

– mondta Csulickaja. Az elnyomás enyhítésének első jeleként Lukasenka tavaly július óta úgynevezett humanitárius kegyelmeket adott 250 embernek, akiket állítólagos szélsőséges tevékenységekért ítéltek el.
Ezen kívül korlátozott hozzáférést biztosított a börtönökben két legismertebb ellenzéki alakhoz, Maria Kalesznyikavához és Viktor Babarykához, akiket majdnem két évig tartottak teljesen elszigetelve a külvilágtól.

Az ellenzék üdvözli ezeket a lépéseket, de rámutat, hogy még mindig sok ember van börtönben, és a letartóztatások továbbra is folytatódnak. A száműzött ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja a Reutersnek adott interjújában azt mondta, hogy a politikai foglyok csoportos szabadon engedése Lukasenka játszmáinak része a Nyugattal. „Meg kell állítani az elnyomást, ki kell engedni minden foglyot, és talán akkor tárgyalhatunk” – mondta.