Hamarosan elérhető lesz az új vakcina: mutatjuk, mi ellen véd, és kik kaphatják meg

A tehenek emésztési folyamata során természetes módon keletkezik metán, amely a szén-dioxidnál 28-szor erősebb üvegházhatású gáz. Egy átlagos tehén évente körülbelül 90 kilogramm metánt bocsát ki, főként böfögés és flatulencia útján. Az állattenyésztés az emberi tevékenységből származó metánkibocsátás mintegy harmadáért felelős, ami jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez.

Jelenleg is léteznek módszerek a tehenek metánkibocsátásának csökkentésére, például takarmány-adalékanyagok használata. Ezek azonban nem mindig hatékonyak, és folyamatos alkalmazásuk nehézségekbe ütközhet, különösen a szabadon tartott állatok esetében.

Az Egyesült Királyságban a Pirbright Intézet egy hároméves kutatási projektet vezet, amelynek célja egy olyan vakcina kifejlesztése, amely csökkentheti a tehenek metánkibocsátását. John Hammond, az intézet kutatási igazgatója szerint: "A vakcina mint a megoldás része azért vonzó, mert ez egy nagyon jól elfogadott, általános gyakorlat, az infrastruktúra már képes erre, és az emberek általában véve ismerik a vakcinázás előnyeit az állategészségügy szempontjából."

A projektet a Bezos Earth Fund 9,4 millió dollárral támogatja, és részt vesz benne a brit Royal Veterinary College, valamint az új-zélandi AgResearch is. A kutatók célja egy olyan vakcina létrehozása, amely legalább 30%-kal csökkenti a metánkibocsátást.

A vakcina kifejlesztése azonban komoly kihívásokkal jár. Az antitesteknek a bendőben lévő, metánt termelő baktériumokhoz kellene kötődniük, ami rendkívül összetett feladat. Emellett biztosítani kell, hogy a vakcina ne befolyásolja negatívan az állatok egészségét vagy takarmányhasznosítását.

Dirk Werling, a Royal Veterinary College professzora szerint a vakcina előnye lenne, hogy a borjaknak születés után adható lenne, hasonlóan a már használt betegségek elleni vakcinákhoz. "Ha sikerül megfelelő vakcinamódszert találnunk, az azt jelentiheti, hogy potenciálisan beolthatjuk az anyatehenet is" - mondja Werling.

Joseph McFadden, a Cornell Egyetem docense szerint a metánkibocsátás elleni vakcina "egyfajta Szent Grál" lenne, de hangsúlyozza, hogy még nincs végleges bizonyíték a megvalósíthatóságára. Szerinte a vakcina csak egy a lehetséges megoldások közül, amelyek magukban foglalják a szelektív tenyésztést, az enzimeket és a takarmány-adalékanyagokat is.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a vakcina sikeres bevezetése esetén is fontos lesz a fogyasztók tájékoztatása és a félretájékoztatás kezelése. A közelmúltban egy takarmány-adalékanyag körül kialakult vita rávilágított erre a kihívásra.

Werling szerint a kutatók fő feladata az objektív kommunikáció és az érvek meghallgatása lesz. "A végén, ha az általunk végzett munka segíti a globális felmelegedésre gyakorolt általános hatást, az - számomra személy szerint - jól végzett munka" - összegzi a professzor.