Óriási bajban van Görögország: nyakukon a katasztrófa

Görögország déli részén, az Argolida régióban az öntözőcsatornák repedésein keresztül szivárog el a víz a narancsültetvényeket tápláló síkságon. A föld alatt futó régi csövek a hivatalos adatok szerint a rajtuk átpumpált víz több mint felét elveszítik.

A régió fővárosában, Nafplionban a hatóságok nyáron, amikor a víztározók szintje lecsökken, arra figyelmeztetik a lakosokat, hogy ne igyák a tartalék forrásokból a házaikba szivattyúzott szennyezett, sós vizet. A helyiek már palackozott vizet használnak még főzéshez is - számolt be a Reuters.

Az EU ebben a hónapban indította el kampányát a klímaváltozás okozta vízválság leküzdésére, amely állításuk szerint már most az uniós lakosság 38%-át érinti. A tagállamoknak jövő évig kell felmérniük a szivárgási szinteket, mielőtt jogi küszöbértéket vezetnének be.

A vízbiztonsági program várhatóan több százmilliárd euróba kerül majd, és olyan időszakban indul, amikor Dél-Európa országai a klímaváltozással összefüggő szeszélyesebb csapadékeloszlást és magasabb hőmérsékleteket tapasztalnak.

Görögország helyzete, amely Európa forró déli határán fekszik, jól mutatja, mennyire összetett és költséges lesz a változás. A tavalyi nyár és tél volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, és sok helyen hónapokig nem esett eső.

Ráadásul a 2009-2018-as adósságválság évekig tartó alulfinanszírozottsághoz vezetett. A kormányzati adatok szerint Görögország az ivóvíz körülbelül felét veszíti el a szivárgó csövek és lopások miatt - ez közel kétszerese az EU 23%-os átlagának. A földalatti csőhálózat térképeinek többsége vagy nincs digitalizálva, vagy nem is létezik.

Bár Görögország 2019 óta több mint 1,5 milliárd eurót költött ivóvíz-infrastruktúrára, az Argolida régió példája azt mutatja, hogy ennél sokkal többre van szükség. A terület Görögország narancstermelésének mintegy harmadát adja.

A kormányzati tisztviselők szerint először az alapvető problémákat kell megoldani. "Ha egy terület hálózata mindenhol szivárog, mi értelme új sótalanító egységet vásárolni vagy kutat fúrni?" - mondta Petros Varelidis, a környezetvédelmi minisztérium vízügyi főtitkára, hozzátéve, hogy egyes területeken a szivárgás elérheti a 80%-ot is.

A vízhiány Argolidában rossz vízminőséghez vezet. A parti Ermioni városában a 13 500 lakosnak mindössze 8%-a jut folyamatosan biztonságos ivóvízhez. A legtöbb lakos műanyag palackos vízre támaszkodik, ami újabb környezeti problémákat okoz.

A környéken a kétéves aszály által sújtott földeken a gazdák 300 méter mélyre is leásnak víz után kutatva. A víz gyakran túl sós, mert a tengervíz beszivárgott a kimerült felszín alatti víztartó rétegekbe. "Minden csepp víz nélkülözhetetlen... Reményeinket az eszős telekbe vetjük" - mondta George Mavras helyi gazda.