Ötpontos követeléssel egészítenék ki az ukránok Trump békejavaslatát: ezek azok

A Telegraph információi szerint Ukrajna konkrét feltételeket szabott az amerikai békejavaslattal kapcsolatban, amelyet a tervek szerint kedden tárgyaltak volna Londonban. A megbeszélés azonban elmaradt, miután Marco Rubio amerikai külügyminiszter visszalépett a részvételtől Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kritikáját követően.

Az ukrán követelések közül a leghangsúlyosabb, hogy a Krímet semmiképpen sem ismerhetik el orosz területként. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy minden megállapodásnak a nemzetközi jogon kell alapulnia, és nem tekinthető kapitulációnak. Emellett kiemelik a biztonsági garanciák fontosságát, különösen ha bármilyen területi engedményre kényszerülnének, akár átmeneti jelleggel is - számolt be a hvg.hu a Telegraph alaoján

Az ukrán álláspont szerint Kijevnek központi szerepet kell kapnia a békefolyamatban, és nem fogadják el, hogy a háttérbe szorítva, nélkülük szülessenek döntések. Figyelmeztetnek továbbá, hogy a Krím orosz ellenőrzése nemcsak Ukrajnára, hanem más fekete-tengeri országokra – Törökországra, Romániára és Bulgáriára – is veszélyt jelent.

Az ötödik pontban Ukrajna határozottan elutasítja fegyveres erőinek vagy védelmi iparának bármiféle korlátozását. Keir Starmer brit miniszterelnök a Telegraphnak nyilatkozva elmondta, hogy az európai országok jelenleg Washingtonban lobbiznak azért, hogy ezek a pontok bekerüljenek a béketervbe.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a CBS-nek adott interjújában kijelentette: "Készen állunk az alkura, de vannak olyan konkrét elemek, amelyeket még finomítani kell. Számos jele van annak, hogy a jó irányba haladunk."

Miközben Oroszország tárgyalási hajlandóságáról beszél, csütörtök éjjel rakétatámadást hajtott végre Kijev ellen, amelyben 12 civil életét vesztette és több mint 80-an megsebesültek. Donald Trump amerikai elnök ezt követően üzent Vlagyimir Putyinnak: "Nem örülök a Kijevet ért orosz támadásnak. Semmi szükség rá, és nagyon rossz az időzítés. Vlagyimir, ÁLLJ! Heti 5 ezer katona hal meg. Kössük meg a békeszerződést!"

Lavrov a támadással kapcsolatban azt állította, hogy Oroszország kizárólag katonai célpontokat vagy a hadsereg által használt polgári objektumokat vesz célba. "Ha az ukrán hadsereg által használt célpontról van szó, akkor a védelmi minisztériumnak, a helyszínen lévő parancsnokoknak joguk van megtámadni őket" – fogalmazott az orosz külügyminiszter.