Eddig úszta meg Magyarország a klímatragédiát: jöhetnek a természeti katasztrófák itthon is

A világon évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le, ami Ausztrália teljes területével egyenlő. Bár nem minden régióban növekszik a leégett területek nagysága, a tüzek intenzitása és pusztító ereje aggasztó mértékben fokozódik.

A 22 nemzetközi kutató részvételével készült projektben, amely a tűz új szerepének és kockázatának feltérképezését célozta, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Valkó Orsolya is vezető szerepet vállalt. Az éghajlati változások – a forróbb nyarak, hosszabb hőhullámok és gyakoribb aszályos időszakok – ideális feltételeket teremtenek a tüzek kialakulásához. A kiszáradt biomassza könnyen lángra lobban, akár egy eldobott cigarettacsikk miatt is.

A tanulmány rámutat, hogy az emberi tevékenység több módon is növeli a kockázatokat: az elhagyott mezőgazdasági területek cserjésedése, a kezeletlen gyepterületek, vagy az idegenhonos fajok telepítése mind fokozzák a gyúlékonyságot. Különösen veszélyesek azok a zónák, ahol a természetes vegetáció közvetlenül határos a lakott településekkel – Európa területének mintegy 7%-a ilyen.

"A déli országok régóta küzdenek a nyári erdőtüzekkel, az újdonság azonban az, hogy Észak- és Közép-Európában is egyre gyakoribbak a súlyos tűzesetek" – magyarázza Valkó Orsolya. Magyarországon is látható a tendencia: míg egy átlagos évben néhány száz hektárt érintenek a vegetációtüzek, 2022-ben – az extrém aszály következtében – már több mint 7000 hektár égett le.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ürge-Vorsatz Diána: ha beüt a klímaapokalipszis, a gazdagok sem menekülhetnek majd előle

Az elmúlt évtizedben a klímaváltozás kilépett a távoli jövőképek világából, és a mindennapi valóság részévé vált – ez már nem vita tárgya, hanem tény, amelyet a bőrünkön is érzünk.

A hazai vegetációtüzek túlnyomó többsége (kb. 99%) emberi tevékenységre vezethető vissza, mint például gondatlan tarlóégetés, eldobott cigarettacsikk vagy szándékos gyújtogatás. A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem elegendő a tűzoltásra koncentrálni – tudatos megelőzésre és társadalmi szemléletformálásra is szükség van.

A szakértők több javaslatot is megfogalmaztak a helyzet kezelésére. Fontosnak tartják egy tűztudatos társadalom felépítését, a tűzvédelmi gyakorlatok összehangolását a mezőgazdasági tevékenységekkel, valamint a városok körüli területek olyan tervezését, amely csökkenti az éghető biomassza mennyiségét.

A várostervezésben javasolják a kevésbé éghető építőanyagok használatát és olyan növényfajok telepítését, amelyek nehezebben gyulladnak meg. Az ökológiai sokféleség fenntartása érdekében hangsúlyozzák a változatos, őshonos fafajösszetételű erdők fontosságát, valamint bizonyos élőhelyeken a kontrollált égetés lehetőségének megfontolását.