Trump odacsapna Moszkva szövetségeseinek is: 100%-os vámot lengetett be

Az amerikai elnök által bejelentett másodlagos vámok célja, hogy csökkentsék Oroszország energiaexportból származó bevételeit, amelyekkel az ukrajnai háborút finanszírozza. Oroszország a világ harmadik legnagyobb olajtermelője, és fő vásárlói közé tartozik Kína, India és Törökország.

"A kereskedelmet sok mindenre használtam, de kiváló háborúk rendezésére" - nyilatkozta Trump a múlt hónapban. Ez nem lenne az első alkalom, hogy a Trump-adminisztráció másodlagos vámokat vezet be, hiszen hasonló intézkedések már érvényben vannak a venezuelai olaj vásárlóival szemben is.

A szakértők szerint a másodlagos vámok legfontosabb hatása az energiaárakon keresztül érvényesülne. Ha a vámok működnek, csökkentik az orosz olaj és gáz áramlását a globális piacokra, ami áremelkedéshez vezethet. Trump szerint azonban az USA rekordszintű olajtermelése miatt nem kell aggódni.- számolt be a BBC.

Kieran Tompkins, a Capital Economics szakértője rámutat, hogy a jelenlegi helyzetben az OPEC+ jelentős tartalékkapacitással rendelkezik, ami mérsékelheti az árakra gyakorolt hatást.

Oroszország már kidolgozott egy rendszert a meglévő szankciók elkerülésére, beleértve az úgynevezett "árnyékflottát" - több száz homályos tulajdonú tankhajót -, amely segíthet elrejteni az exportált orosz olaj és gáz eredetét.

India 2022 óta Oroszország második legnagyobb olajvásárlója. Ha a másodlagos szankciók életbe lépnek, az amerikai vállalatoknak 100%-os importadót kell fizetniük az Indiából származó termékekre, ami jelentősen megdrágítaná például az Apple Indiában gyártott iPhone-jait az amerikai fogyasztók számára.

Kína esetében a helyzet még összetettebb, mivel az USA Kínából származó importja ötször nagyobb, mint Indiából. A Kínára irányuló másodlagos vámok kockáztatnák a világ két legnagyobb gazdasága közötti szélesebb körű kereskedelmi tárgyalásokat is.

Az EU és Törökország szintén Oroszország legnagyobb energiavásárlói közé tartozik. Bár az EU jelentősen csökkentette az orosz importot 2022 óta, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég ismerte el a problémát, és terveket vázolt fel az import 2027 végéig történő megszüntetésére.

Az orosz gazdaság eddig figyelemreméltóan ellenállónak bizonyult, 2022-ben 4,3%-kal nőtt, de Maxim Reshetnikov gazdasági miniszter nemrég figyelmeztetett, hogy az ország a recesszió "szélén" áll. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) idén mindössze 0,9%-os növekedést prognosztizál.

Az orosz kormányzati kiadások mintegy harmadát az olaj- és gázpénzek finanszírozzák, de az export csökken. Közben Putyin a kiadások nagyobb részét fordítja védelemre, mint a hidegháború óta bármikor, a GDP 6,3%-át. Ezzel szemben Ukrajna jóval kisebb gazdaságának 26%-át költi a háborúra.