Óriási bajban Európa egyik legerősebb állama: brutális gazdasági válság bénítja meg az országot

Az olasz lapok kárörvendően számolnak be a francia politikai káoszról, különösen Emmanuel Macron elnök tekintélyének hanyatlásáról. "Hol van most a grandeur?" - kérdezte az Il Messaggero, utalva Franciaország egykori nagyságára.

A francia államadósság már meghaladja a 3 billió eurót, ami a GDP 114%-át teszi ki. Az adósságszolgálat évi 67 milliárd eurót emészt fel, és az előrejelzések szerint 2030-ra elérheti a 100 milliárd eurót. A Fitch hitelminősítő a múlt héten le is minősítette a francia államadósságot, ami tovább nehezíti a kormány helyzetét.

A válság gyökere Macron 2024 nyarán hozott döntése, amikor feloszlatta a Nemzetgyűlést. Az előrehozott választások azonban nem erősítették meg pozícióját, hanem háromfelé osztották a parlamentet: centrista, baloldali és szélsőjobboldali blokkokra. Egyik csoport sem képes működőképes kormányt alakítani, mert a másik kettő mindig összefog ellene.

Michel Barnier és François Bayrou miniszterelnökök mindössze néhány hónapig tudtak hivatalban maradni. Bayrou 44 milliárd eurós költségvetési megszorítást javasolt, de a baloldal és a szélsőjobb összefogva megbuktatta a múlt héten.

Macron most Sébastien Lecornu-t, 39 éves bizalmasát nevezte ki miniszterelnöknek. "Lecornu kinevezésével gyakorlatilag Macron lett a miniszterelnök" - véli Philippe Aghion közgazdász, aki korábban az elnök tanácsadója volt.

Lecornu feladata szinte lehetetlennek tűnik: október közepéig költségvetési javaslatot kell benyújtania, amit az év végéig el kell fogadni. Ehhez mind a konzervatív Republikánusok, mind a Szocialista Párt támogatására szüksége lenne, ám ezek követelései homlokegyenest ellentétesek egymással.

A szocialisták a szupergazdagok megadóztatását és a 2023-as nyugdíjreform visszavonását követelik, ami elfogadhatatlan a Republikánusoknak. A MEDEF munkáltatói szövetség már tömegtüntetésekkel fenyeget, ha a kormány adóemelésekkel próbálná megoldani a költségvetési problémákat.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Macron második elnöki ciklusából már csak 18 hónap van hátra, így a politikai szereplők nem érdekeltek a kompromisszumokban. Ha Lecornu kudarcot vall, az Macron rémálmát jelentheti: újabb parlamenti feloszlatást és előrehozott választásokat, amelyeken Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése győzhet.

Egyesek szerint Franciaország gazdasági alapjai még mindig szilárdak. Jean-Francois Copé volt konzervatív elnök szerint "a francia gazdaság alapjai, beleértve az import-export egyensúlyt, továbbra is stabilak". Philippe Aghion is viszonylag nyugodt: "Nem fogunk összeomlani, mint Görögország".

Mások azonban pesszimistábbak. Philippe Dessertine, a Párizsi Pénzügyi Intézet igazgatója szerint "nem zárhatjuk ki az IMF beavatkozásának lehetőségét". Françoise Fressoz, a Le Monde újságírója pedig úgy véli: "Mindannyian függővé váltunk az állami kiadásoktól. Ez a rendszer most kifutott. A régi jóléti állam végéhez értünk, de senki sem akar szembenézni a szükséges reformokkal."