Ez durván riasztó: újabb háború pattanhat ki, ezúttal a Távol-Keleten?

Laj Csing-tö, Tajvan elnöke hétfőn önmérsékletre szólította fel Pekinget, miután november 16-án kínai parti őrségi hajók jelentek meg a vitatott hovatartozású Szenkaku-szigetek (kínaiul Tiaju-szigetek) közelében. "Szeretném arra kérni a nemzetközi közösséget, hogy továbbra is figyelje Kína Japán elleni hibrid támadásait. Arra is kérem Kínát, hogy tanúsítson önmérsékletet, és egy nagy nemzethez méltó módon viselkedjen, ne pedig a regionális béke és stabilitás zavarkeltője legyen" – fogalmazott a tajvani politikus.

A lakatlan szigetcsoport régóta vita tárgyát képezi a térségben. Az 1945-ben amerikai felügyelet alá került területet 1971-ben adták vissza Japánnak, ám Kína és Tajvan is igényt formált rá. A jelenlegi feszültség azonban nem ebből, hanem Takaicsi Szanae japán kormányfő november 7-i kijelentéséből fakad.

A mindössze egy hónapja hivatalban lévő miniszterelnök ugyanis bejelentette, hogy egy esetleges Tajvan elleni kínai támadást "Japán fennmaradását veszélyeztető helyzetként" értékelnének, és katonai választ adnának rá. Ez jelentős fordulat a térség biztonságpolitikájában, hiszen szakít az eddig jellemző "stratégiai kétértelműség" elvével, amelyet az Egyesült Államok és más regionális hatalmak követtek Tajvan kérdésében.

A japán állásfoglalás azért is meglepő, mert Takaicsi és Hszi Csin-ping kínai elnök október 31-én még szívélyes találkozót tartott Dél-Koreában, ahol a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett kötelezték el magukat. A japán bejelentésre Peking azonnal reagált: Lin Csien külügyi szóvivő szerint Tokió "beleavatkozik Kína belügyeibe" és "megsérti az egy Kína elvet". "Ezek a kijelentések súlyosan ellentmondanak a japán kormány korábbi politikai vállalásainak, természetüket és hatásukat tekintve is rendkívül károsak" – hangsúlyozta.

A diplomáciai feszültség november 16-án tovább fokozódott a kínai parti őrségi hajók megjelenésével a vitatott szigeteknél. Bár összecsapásra nem került sor, az incidens jelzi, hogy Peking kész demonstrálni erejét a térségben. A konfliktus hátterében évszázados rivalizálás és a második világháborús japán megszállás traumája húzódik meg.

A japán császári hadsereg az 1930-as években támadta meg a belviszályoktól gyengélkedő Kínát, majd 1937-ben kiterjedt háborút indított. A konfliktus során történt nankingi mészárlás, amelyben a szerényebb becslések szerint is több tízezer ember vesztette életét, máig mérgezi a két ország kapcsolatát. A háború 1945-ben ért véget, de Kína belső megosztottsága 1949-ben a "két Kína" kialakulásához vezetett: a kommunista Kínai Népköztársasághoz a kontinensen és a nacionalista Kínai Köztársasághoz Tajvanon.

A mostani konfliktus különlegessége, hogy Kína immár a térség vezető gazdasági és jelentős katonai hatalma, bár az Egyesült Államok továbbra is erős katonai jelenlétet tart fenn a régióban. Washington egyre nagyobb szerepet szán a regionális védelmi struktúrában Japánnak, Dél-Koreának és a Fülöp-szigeteknek is.

A két ország között korábban is voltak hasonló feszültségek. 2005-ben egy történelemkönyv miatt robbant ki vita, a 2010-es évek elején pedig a Szenkaku-szigetek körül alakult ki hosszan tartó konfliktus. 2014-ben Abe Sinzó miniszterelnök szintén kifejezte támogatását Tajvannak, 2018-ban pedig Peking gazdasági intézkedésekkel lépett fel a japán termékek ellen.

A jelenlegi feszültség gazdasági következményekkel is jár. November 15-én Kína figyelmeztette állampolgárait, hogy ne utazzanak Japánba, ami súlyos csapás a japán turizmusnak, hiszen 2025 első kilenc hónapjában 7,5 millió kínai turista látogatott az országba. Egy nappal később a Kínában tanuló diákokat is figyelmeztették a "romló közbiztonsági helyzetre". A két lépés dollármilliárdos veszteségeket okozhat Tokiónak.

A kínai védelmi minisztérium közleménye szerint Japán súlyos vereséget szenvedne, ha beavatkozna a Tajvani-szorosban. Minoru Kihara, a japán kabinet főtitkára viszont megerősítette a kormányfő álláspontját: "a Tajvani-szoros békéje és stabilitása nemcsak Japán biztonsága, hanem a nemzetközi közösség stabilitása szempontjából is fontos".

Az Egyesült Államok egyelőre nem foglalt állást a konfliktusban. Donald Trump elnök számára különösen kényelmetlen lehet a helyzet, hiszen az ukrajnai háború, a törékeny gázai béke és a venezuelai válság mellett most egy újabb nemzetközi feszültséggóccal kell szembenéznie. Trump nemrég járt a térségben, ahol mind Japánnal, mind Kínával sikeres tárgyalásokat folytatott, és biztosította Pekinget, hogy amíg ő az elnök, nem lesz kínai támadás Tajvan ellen.

A konfliktus rendezésére tett kísérletek egyelőre nem jártak sikerrel. Li Csiang kínai miniszterelnök jelezte, hogy a közelgő G20-as csúcstalálkozón nem tervez találkozni japán kollégájával. Bár egy magas rangú japán külügyi tisztviselő Kínába látogatott tárgyalni, a misszió nem hozott eredményt. Peking a japán kijelentések visszavonását követeli, amire Tokió nem hajlandó.

A helyzet további eszkalációja várható, amit jelez, hogy Takaicsi Szanae felvetette a nukleáris fegyverek Japánba telepítésének lehetőségét is. Bár nyílt háborúra kevés az esély, a diplomáciai csatározások és gazdasági szankciók folytatódhatnak, ami mindkét fél számára káros lehet, különösen az amerikai vámháborúk árnyékában. A két távol-keleti hatalom közötti történelmi rivalizálás minden bizonnyal a jövőben is fennmarad.