Újabb botrány az amerikai hadsereg körül, súlyos dolgokkal vádolják Donald Trumpékat

A CNN forrásai szerint az amerikai hadsereg szeptember 2-i akciója során két csapást mértek egy állítólagos drogcsempész hajóra. Az első támadás működésképtelenné tette a járművet és halálos áldozatokat követelt, de maradtak túlélők a fedélzeten. A második támadás során ezeket a túlélőket is megölték, a hajó pedig elsüllyedt.

Ez a művelet volt az első a Trump-adminisztráció később kiterjedt csapássorozattá bővülő hadműveleteiben, amelyekben eddig több mint 80 ember vesztette életét. A Pentagon tisztviselői a törvényhozóknak később azt állították, hogy a második csapás célja a hajó elsüllyesztése volt a biztonságos hajózás érdekében.

A CNN egyik forrása szerint Pete Hegseth védelmi miniszter az akció előtt arra utasított, hogy öljék meg az összes hajón tartózkodót. Nem egyértelmű azonban, hogy a Pentagon vezetője a második támadás előtt tudott-e a túlélőkről.

Donald Trump elnök még aznap bejelentést tett az akcióról és a halálos áldozatokról, de a kormányzat nyilvánosan soha nem ismerte el, hogy túlélőket is megöltek. Az amerikai tisztségviselők korábban elismerték, hogy a csapások előtt nem mindig azonosítják a fedélzeten tartózkodókat.

Trump elnök csütörtökön bejelentette, hogy a feltételezett drogcsempész-hálózatok elleni fellépés "nagyon hamar" megkezdődhet Venezuela szárazföldjén is. Az amerikai elnök emellett lezárta Venezuela légterét, ami komolyabb katonai beavatkozás előjele lehet.

A műveletről hivatalosan tájékoztatott személyek szerint az úgynevezett "double tap" (kettős csapás) felveti a fegyveres konfliktusok jogának megsértését, amely tiltja a harcképtelenné vált ellenfél kivégzését.

"Bármelyik értelmezés szerint sértik a jogot" - vélekedett Sarah Harrison, a Pentagon volt jogtanácsosa, a Crisis Group nevű agytröszt vezető elemzője. "Ha civileket ölnek meg, az eleve jogsértő; ha pedig harcosnak tekintjük őket, akkor a fegyveres konfliktusok joga alapján a harcképtelenné vált személyt humánusan kell kezelni" - nyilatkozott Harrison.

Pete Hegseth védelmi miniszter pénteken védelmébe vette a csapásokat. A közösségi médiában azt írta: "a fake news szokás szerint újabb kitalált, uszító és becsmérlő beszámolókat terjeszt, hogy lejárassák elképesztő harcosainkat, akik a hazát védik."

"A jelenlegi karibi műveleteink megfelelnek az amerikai és a nemzetközi jognak, minden lépésünk összhangban áll a fegyveres konfliktusok jogával, és a parancsnoki lánc teljes hosszában a legjobb katonai és civil jogászok hagyták jóvá. [...] Minden megölt csempész egy kijelölt terrorszervezethez kötődik" - tette hozzá a Pentagon vezetője.

Nem világos, miért nem mentették ki a túlélőket, miközben egy októberi karibi csapás után két embert kimentettek és hazatoloncoltak.

A Trump-kormányzat a műveleteket jogilag azzal indokolta, hogy a hajókon olyan személyek tartózkodtak, akik mintegy két tucat drogkartellhez kötődnek, és ezek a szervezetek "nem nemzetközi fegyveres konfliktusban" állnak az Egyesült Államokkal. A Fehér Ház szerint a műveletek "teljes mértékben megfelelnek" a hadijognak.

Számos nemzetközi jogi szakértő azonban úgy véli, a feltételezett csempészek civilnek tekintendők, így a csapások önkényes kivégzéseknek minősülnek.

Roger Wikcker, a szenátus fegyveres erőkért felelős bizottságának republikánus vezetője szombaton közölte, hogy "határozott felülvizsgálatot" folytatnak a második csapásról, és a bizottság megkereste a védelmi tárcát.

A szeptemberben indult akciósorozat előtt a drogcsempészet elleni fellépésért a rendvédelmi szervek és a parti őrség feleltek, a kartellek tagjait és a csempészeket pedig büntetőeljárás alá vonták. A CNN értesülése szerint az amerikai igazságügyi minisztérium nyári, titkosított jogi véleménye szerint az elnök önvédelemre hivatkozva jogszerűen engedélyezhet halálos csapásokat 24 kartell és bűnszervezet ellen.

Ezt az érvelést azonban gyengíti a feltételezett csempészek magatartása: legalább egy esetben a hajó megfordult és távolodni kezdett az Egyesült Államoktól a találat előtt. A szakértők szerint a szeptember 2-i akció túlélői harcképtelenségük miatt nem jelentettek közvetlen fenyegetést.

A CNN információi szerint a Déli Parancsnokságot (Southcom) irányító Alvin Holsey admirális egy feszült megbeszélésen felajánlotta lemondását, miután kérdéseket tett fel a csapások jogi megalapozottságáról. Posztját decemberben hagyja el, alig egy évvel hivatalba lépése után.

A védelmi minisztérium nemzetközi jogi szakértői állítólag szintén aggályokat fogalmaztak meg, és több jelenlegi és volt katonai jogász a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy a csapások nem tűnnek jogszerűnek.

A CNN szerint az Egyesült Királyság már nem oszt meg hírszerzési információt az Egyesült Államokkal feltételezett karib-tengeri drogszállító hajókról, mert nem akar részesévé válni a katonai csapásoknak, mivel azokat jogellenesnek tartja.