Keményen beszólt az európai miniszterelnök Donald Trump-nak: nem túlzás, komolyan fél az amerikai megszállástól

"Korábban is egyértelműen elmondtuk. Most újra elmondjuk. A nemzeti határok és az államok szuverenitása a nemzetközi jogban gyökerezik... Nem lehet más országokat annektálni" - jelentette ki Mette Frederiksen dán és Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök közös nyilatkozatban.

A két vezető hangsúlyozta, hogy "alapvető elvek" forognak kockán. "Grönland a grönlandiaké, és az Egyesült Államoknak nem kellene átvennie Grönlandot. Elvárjuk, hogy tiszteletben tartsák területi integritásunkat" - tették hozzá.

Trump vasárnap Jeff Landry louisianai kormányzót nevezte ki az Egyesült Államok különmegbízottjává a hatalmas, ásványkincsekben gazdag sarkvidéki szigetre. Az amerikai elnök több alkalommal is kijelentette, hogy az USA-nak biztonsági okokból meg kell szereznie Grönlandot, és nem zárta ki az erő alkalmazását sem.

Az amerikai elnök a közösségi médiában azt írta: "Jeff megérti, mennyire alapvető fontosságú Grönland nemzetbiztonságunk szempontjából, és erőteljesen előmozdítja országunk érdekeit szövetségeseink és valójában az egész világ biztonsága, védelme és túlélése érdekében."

EZ IS ÉRDEKELHET

Indulhat a Grönland-projekt az elnökváltással? Sok dolog borulhat, ha ezt tényleg meglépi Trump

Donald Trump elnöksége több viharos kijelentéssel is járt, a legjelentősebbnek talán Kanada, Grönland és a Panama-csatorna USA általi "bekebelezése" tekinthető.

Landry, aki 2024 januárjában lépett hivatalba Louisiana kormányzójaként, megköszönte Trumpnak a kinevezést, és kijelentette: "megtiszteltetés, hogy ebben az önkéntes pozícióban szolgálhatlak, hogy Grönlandot az USA részévé tegyük".

Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter hétfőn a dán televíziónak nyilatkozva közölte, hogy a következő napokban bekéreti a minisztériumba Ken Howery washingtoni nagykövetet, hogy "magyarázatot kapjon". A miniszter "mélyen felháborítónak" nevezte a különmegbízott kinevezését, és "különösen felháborítónak" Landry nyilatkozatát, amelyet Dánia "teljesen elfogadhatatlannak" tart.

Az EU szóvivője, Anouar El Anouni Brüsszelben kijelentette, hogy a Dán Királyság területi integritása és szuverenitása "alapvető fontosságú", míg Dánia északi szomszédai, Svédország és Norvégia teljes támogatásukat fejezték ki.

A grönlandi 57 000 lakos túlnyomó többsége függetlenné szeretne válni Dániától, de nem kíván az USA részévé válni egy januári közvélemény-kutatás szerint. A területnek 2009 óta joga van a függetlenség kinyilvánítására.

Stratégiai elhelyezkedése miatt - Észak-Amerika és Európa között, az Egyesült Államok, Kína és Oroszország növekvő sarkvidéki érdeklődésének idején - Grönland különös jelentőséggel bír. Emellett a sziget az Oroszország és az USA közötti rakéták legrövidebb útvonalán fekszik.

Dánia augusztusban sürgős megbeszélésre hívta be az amerikai ügyvivőt egy állítólagos befolyásolási kampány miatt, miután legalább három, Trumphoz és a Fehér Házhoz kötődő amerikai férfit azzal vádoltak, hogy megpróbáltak beszivárogni a grönlandi társadalomba.

Trump megválasztása óta több prominens amerikai politikus és üzletember is ellátogatott Grönlandra. Donald Trump Jr. januárban járt a fővárosban, Nuukban, JD Vance alelnök pedig márciusban látogatott meg egy amerikai katonai bázist.