Döbbenet, milyen alacsony a fizetése ennek az európai kormányfőnek: nála jó eséllyel még te is több pénzt viszel haza

Európában a magas rangú politikusok fizetése gyakran komoly viták tárgya: míg a legtöbb munkavállaló egész életében küzd a megélhetésért, a miniszterelnökök és kormányfők jövedelme gyakran jóval meghaladja az átlagot.

A kontinens vezetői közül például Olaf Scholz német kancellár évente bruttó 348 300 eurót keres, ami a legmagasabb fizetés az Európai Unió kormányfői között. Őt követi Karl Nehammer osztrák kancellár nagyjából 306 446 euróval, majd Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök 256 800 euróval az élen állók listáján - összegezte a topkategóriás politikusok bérének helyzetét a sputnikglobe.com.

Ezek az összegek rendre jóval meghaladják az adott országok átlagkeresetét, és egyben mutatják, hogy a politika élvonalában milyen „arany élete” van annak, aki a kormányfői, vagy esetleg miniszteri székben ül.

A friss számok szerint a magyar politikusok bére továbbra sem követi a hétköznapi fizetések tempóját. Márciustól az országgyűlési képviselők nagyjából 9 százalékos emelésre számíthatnak, ami havi mintegy 180 ezer forintos növekedést jelent, miközben a tavalyi infláció 4,6 százalék volt. Az emelés automatikus, mivel a képviselői alapfizetést 2018 óta az előző évi bruttó átlagbérhez kötik.

Az idei számítások alapján a képviselői alapbér 2,18 millió forintra nőhet.

Ennél azonban a legtöbben többet kapnak: egy bizottsági tag már 2,6 milliót, egy frakcióvezető 4,36 millió forintot vihet haza havonta. Kövér László házelnök fizetése márciustól 5,89 millió forint lehet, míg Sulyok Tamás köztársasági elnök bére 6,48 millió forintra emelkedik.

Orbán Viktor fizetése több lépcsőben nőhet. Képviselőként márciustól ő is megkapja a 180 ezer forintos emelést, a nagy ugrás azonban júliustól jöhet: ha a Fidesz kormányon marad, a miniszterelnöki bérrel együtt Orbán havi juttatása meghaladhatja a 8 millió forintot, összesen mintegy 660 ezer forintos növekedéssel.

Mindez éles kontrasztban áll az átlagos munkavállalók helyzetével. Jövőre a várható béremelés országos szinten körülbelül 9,5 százalék, ami nagyjából bruttó 70 ezer forintot jelent. A minimálbér 2026-ban 322 800 forintra nő, ami mindössze 32 ezer forintos emelés, nettóban pedig alig 21 ezer forinttal több a mostaninál.

A különbség nem új keletű: 2014 óta a képviselői alapbér csaknem megháromszorozódott, miközben a társadalom nagy része ennél jóval lassabb ütemű felzárkózást tapasztalt.

Eközben Moldova miniszterelnöke kevesebből gazdálkodik, mint sok magyar diplomás

Az, hogy Moldova gazdasági teljesítménye a nem Európai Uniós országok összevetésében is messze a leggyengébb, talán senkinek sem lehet újdonság. Igaz, az EU-s tagsághoz ők is egyre közelebb kerülnek, erről egy korábbi, még a moldovai választásokat megelőző cikkünkben írtunk. Akkor a voksolásnak az EU-hoz való közeledés volt a legfőbb tétje. 

A választást végül valóban az européer Maia Sandu nyerte, annak ellenére, hogy utóbb kiderült: komoly orosz beavatkozást tártak fel a választások körül.

Az újdonsült államfő nemrég egy interjúban arról beszélt, miért tartozik az ország vezetése a legalacsonyabban fizetettek közé tartozik Európában.

Elmondása szerint az elnöki fizetése nagyjából havi 1000 euró, és hasonló összeget kap a miniszterelnök és a parlament elnöke is.

Sandu szerint ennek oka egy még 2019-ben elfogadott bértörvény, amelyet az akkori kormány dolgozott ki. A hivatalos fizetések szándékosan alacsonyak voltak, nem azért, mert a döntéshozók szerint ennyit ér a munkájuk, hanem azért, mert a rendszerben elterjedt volt a korrupció és az úgynevezett „borítékpénz”.

Amikor Sanduék hatalomra kerültek, a törvény módosítása politikailag kockázatos lett volna, ezért a helyzet nagyrészt változatlan maradt. Ugyanakkor bizonyos posztokon kénytelenek voltak emelni a béreket. A miniszterek és államtitkárok fizetését növelték, mert szerinte csak így lehet elérni, hogy hozzáértő emberek vállaljanak munkát az államigazgatásban.

Az elnök hangsúlyozta: a tisztességes fizetés nem kiváltság, hanem alapfeltétele annak, hogy a kormányzás átlátható és korrupciómentes legyen.

A kontinens politikai elitjének fizetési csúcsai és Moldova szimbolikusan alacsony vezetői bérei között tátongó szakadék jól mutatja: Európában nemcsak az életszínvonal, hanem a hatalom ára is országonként egészen mást jelent. Hogy melyik modell szolgálja jobban a közbizalmat és a tisztességes kormányzást, arról továbbra is éles vita zajlik.