Megdöbbentő számok jöttek az ázsiai nagyhatalomtól: úgy tűnik, Trump terve megbukott

Kína exportja az év első két hónapjában több mint 20 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami közel háromszorosa a közgazdászok várakozásainak. Ez a kiemelkedő teljesítmény azért is figyelemre méltó, mert az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi feszültségek közepette született.

Az erős adat arra utal, hogy az ország idén akár túlszárnyalhatja a 2025-ben elért, rekord magas kereskedelmi többletet. A kivitel bővülését elsősorban az elektronikai termékek iránti élénk kereslet hajtotta, de a mezőgazdasági és az ipari termékek exportja is emelkedett. Az európai országokkal folytatott kereskedelem 27,8 százalékkal nőtt, az ASEAN-tagállamokba irányuló kivitel pedig közel 30 százalékkal bővült.

Az Egyesült Államokba irányuló export ezzel szemben több mint 10 százalékkal visszaesett, miután Donald Trump vámokat és egyéb korlátozó intézkedéseket vezetett be a két ország közötti kereskedelmi egyensúlytalanság mérséklésére. A fejlemény időzítése különösen pikáns, mivel Trump várhatóan április elején Kínába látogat, hogy tárgyaljon Hszi Csin-ping kínai elnökkel.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hiába a vámháború, Kína épp onnan gazdagodik, ahonnan senki sem gondolná: elszámolta magát Trump?

Hiába a geopolitikai feszültségek és a vámháborús intézkedések, a számok azt mutatják, hogy Kína külkereskedelme 2025-ben tovább bővült.

Peking hagyományosan összevonva közli a januári és februári külkereskedelmi adatokat, mivel a holdújév változó időpontja jelentősen torzítaná a havi bontást. A világ második legnagyobb gazdasága továbbra is erősen függ az exportra épülő növekedéstől, miközben számos belső problémával küzd: gyenge a lakossági fogyasztás, csökken a népesség, és az ingatlanpiaci válság sem enyhül.

Kína a múlt héten 4,5–5 százalékra mérsékelte az idei GDP-növekedési célt a tavalyi 5 százalékról, amelyet nagyrészt éppen az export húzóereje révén sikerült elérni. A gazdasági kihívásokat tovább súlyosbítja az amerikai–izraeli–iráni konfliktus okozta globális energiapiaci zavar, amely Ázsia más országait is érinti.