Súlyos támadást intézett Irán Izrael ellen: soha nem lesz vége a durva háborúnak?

Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda közleménye szerint a Tel-Aviv elleni csapás során Horramsahr–4 és Kadr típusú rakétákat vetettek be. Ezek az eszközök több robbanófejjel rendelkeztek, és kazettás bombákat hordoztak. Az izraeli hatóságok szerint a támadás két ember halálát okozta egy sűrűn lakott városrész közelében, ahol fontos katonai létesítmények is találhatók. Izrael tájékoztatása alapján Irán már korábban is alkalmazott ilyen fegyvereket. A kazettás robbanófejek a levegőben kisebb bombákat szórnak szét, így elfogásuk rendkívül nehéz.

Irán új legfőbb vezetője, Modzstaba Hámenei első külpolitikai tanácskozásán elutasította a feszültségcsökkentésre és a tűzszünetre vonatkozó javaslatokat. Egy név nélkül nyilatkozó iráni tisztségviselő szerint Hámenei egyértelműen fogalmazott. Kijelentette: "nem jött el a béke ideje, amíg az Egyesült Államok és Izrael nem kerül térdre, el nem fogadja vereségét és nem fizet kártérítést". Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az Al-Dzsazírának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a magas rangú tisztségviselők elvesztése nem bénítja meg az államgépezetet. Hozzátette, hogy az ország működése nem egyetlen embertől függ.

Az izraeli hadsereg kedden Teherán területén is csapásokat hajtott végre. Többek között az Iszlám Forradalmi Gárda belső biztonsági egységének főhadiszállását is támadták. Egy lövedék a busehri atomerőmű közelében csapódott be, de az iráni jelentések szerint nem okozott kárt. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója ismét maximális visszafogottságra szólította fel a feleket. Kiemelte, hogy a támadások egy nukleáris baleset súlyos kockázatát hordozzák magukban.

A háború Libanonra is átterjedt. Az izraeli légicsapások szerdán legalább hat embert öltek meg Bejrútban, miközben Izrael fokozta a Hezbollah elleni offenzíváját. A libanoni egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a hadműveletek eddig több mint 900 halálos áldozatot követeltek az országban. Emellett több mint 800 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát.

Eközben az Egyesült Államok a Hormuzi-szoros közelében található iráni parti célpontokat támadta nagy hatóerejű bunkerromboló bombákkal. Erre azért volt szükség, mert az iráni hajó elleni rakéták veszélyeztették a nemzetközi hajózást. A szoros nagyrészt továbbra is zárva tart, pedig a globális olajkereskedelem ötöde itt halad át.

A konfliktus globális gazdasági hatásai rendkívül súlyosak. Az olajárak február 28-a óta mintegy 45 százalékkal emelkedtek. A Nemzetközi Energiaügynökség az 1970-es évek óta nem tapasztalt, súlyos olajválságról számolt be. Az ENSZ Világélelmezési Programja arra figyelmeztetett, hogy több tízmillió ember kerülhet az akut éhínség szélére, amennyiben a háború júniusig elhúzódik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar izgulhat a pénze miatt: bedöntheti az elmúlt évtizedek slágerbefektetését az iráni háború?

Megnéztük, mi hajtja a dubaji ingatlanpiacot, mennyit lehet keresni egy ilyen befektetéssel, és milyen kockázatokkal kell számolniuk a magyar vásárlóknak.

Az események a légiközlekedést is súlyosan érintik. A légitársaságok drámaian emelkedő üzemanyagköltségekre, járattörlésekre és útvonal-módosításokra figyelmeztetnek. A közel-keleti légtér jelentős része továbbra is lezárva marad.

Hogyan hat a közel-keleti konfliktus a magyarok utazási döntéseire?

A Pénzcentrum friss kutatásban vizsgálja, hogyan befolyásolja a közel-keleti konfliktus és az iráni–amerikai feszültség a magyar utazók idei terveit. A felmérés arra keresi a választ, hogy a bizonytalan geopolitikai helyzet miatt változnak‑e az úti célok, kerülik‑e a térséget érintő járatokat, számítanak‑e drágulásra, illetve mennyire tartják fontosnak a biztonsági szempontokat. A kérdőív azt is feltérképezi, milyen alternatív úti célok felé fordulnak azok, akik elkerülnék a Közel‑Keletet vagy Törökországot.