A Pénzcentrum.hu által korábban felvetettek nyomán módosította az Országgyűlés az alacsony keresetűek esetében elvárt béremelés teljesítéséhez kötődő adókedvezményre vonatkozó szabályokat. Mint azt január közepén megírtuk, a még pár napig hatályos rendelkezések szerint a táppénzen, fizetés nélküli szabadságon lévő, valamint az adott hónap közepén távozó dolgozók után nem vehetik igénybe a munkáltatók a béremeléshez járó kompenzációt. A törvénymódosítás nyomán viszont részkedvezményt lehet majd érvényesíteni.
A jelenleg még hatályos szabályok szerint csak azon dolgozók esetében érvényesíthetnek kedvezményt a munkáltatók a szociális hozzájárulási adóból (szha), akik után a hónap egészében meg kell fizetniük az adót. A törvény szerint ugyanis az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónap egészében fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön állapítja meg.
Az Országgyűlés március 26-án fogadta el az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár (mint ismert, Schmitt Pál távozása után Kövér László, az Országgyűlés elnöke látja el az államfői feladatokat). Ebben egyebek között változnak a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményre vonatkozó szabályok is.
A parlament által megszavazott törvénymódosítás nyomán lehetővé válik, hogy azon munkavállalók béremelése után is igénybe vehessék a munkáltatók az adókedvezményt, akiknek az adott hónapban akár egyetlen napnyi biztosításból kieső jövedelmük van. Őket ugyanis mostanáig kizárta a törvény. Ilyen eset, ha a dolgozó táppénzre megy, vagy a hónapközepétől terhességi gyermekágyi segélyt, gyedet, gyest kap, vagy fizetés nélküli szabadságot vesz ki. Csak az éves szinten legfeljebb 15 napos betegszabadság idejére járt az adókedvezmény, lévén, hogy erre az időszakra a munkáltatónak meg kell fizetnie a 27 százalékos szha-t - magyarázta korábbi cikkünkben Angyal József okleveles adószakértő.
A törvénymódosítás szerint, ha a munkavállaló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonya nem áll fenn az adott hónap egészében, meg kell határozni azt az összeget, amely a munkavállalót teljes havi munkaviszony esetén megilletné (a továbbiakban: teljes havi jövedelem). Az igénybe vehető részkedvezményt úgy kell meghatározni, hogy az így megállapított teljes havi jövedelemre ki kell számítani a kedvezményt, majd a kapott összeget meg kell szorozni az adott hónapban a kifizetőtől kapott, illetve a teljes havi jövedelem hányadosával.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








