A hús, városiasodás és a klímaváltozás miatt egyre több a betegség terjedhet át állatról emberre

"A következő években állatról emberre átterjedő betegségek folyamatos áradatával szembesülhetünk, ha továbbra is kizsákmányoljuk az állatvilágot és károsítjuk az ökológiai rendszereket" - hangsúlyozta Inger Andersen, UNEP vezetője. 

A Sars-CoV-2 ugyanis eredetileg denevérekről egy másik állat közvetítésével terjedt át emberekre. Hasonlóan történt az ebola és a MERS esetében is. Szakértők feltételezései szerint a cibetmacskafélékről került át a Sars-vírus 2003-ban az emberre.

"Míg világszerte sokakat meglepett a Covid-19, minket, akik állatbetegségekkel foglalkozunk nem ért készületlenül" - mondta Delia Randolph, az ILRI állatorvosi járványtani szakértője. "Nagyon is előrelátható volt ez a pandémia" - jelentette ki. Mint mondta, az 1930-as évektől világos trend rajzolódik ki a növekvő számú emberi fertőzéseknél, amelyek mintegy 75 százaléka vadállatoktól eredeztethető. A jelentés szerint sokszor a háziasított jószág közvetíti a betegségeket.

A dokumentum kiemeli, hogy több emberi tényező is szerepet játszik ebben. Egyrészt az állati proteinek iránti kereslet növekedése és ezzel párhuzamosan a gyarapodó állattartás egyre több és genetikailag egymáshoz hasonló állatot produkál, amelyek ezáltal jóval inkább ki vannak téve a fertőzések veszélyének. Másrészt közrehat az állatvilág kizsákmányolása a vadászattal, illetve a vadállatok kereskedelmével és húsuk fogyasztásával.

Egy további tényező a népességnövekedés és az urbanizáció. A növekvő városok miatt ugyanis egyre inkább visszaszorul a természet, az emberek pedig közelebbi kapcsolatba kerülnek vadállatokkal. Egyes térségekben az emberi tevékenység "lerombolja a természetes gátakat, amelyek az embereket addig védelmezték ezektől a kórokozóktól" - mondta Doreen Robinson, az UNEP vadállatokért illetékes részlegének vezetője.

Delia Randolph példként az ebolát említette: a veszélyes kór korábban nem tudott olyan széles körben szétterjedni, mert sokkal kevesebben éltek egy adott területen és a lakosság mobilitása is alacsonyabb volt. Ez mára azonban megváltozott. A Kongói Demokratikus Köztársság keleti felében kiütött legutóbbi ebolajárvány majdnem két évig tartott a helyi népsűrűség miatt.
A betegségek terjedését a klímaváltozás is elősegíti. A melegebb éghajlat ideális körülményeket teremt az egyes kórokozóknak és terjesztőiknek, így például a denevéreknek, majmoknak és szúnyogoknak.

A kutatók mindemellett felhívták a figyelmet, hogy kezelni kell ezeket a problémákat, hogy a Covid-19-hez hasonló betegségek kockázatát mérsékelni lehessen. A járványok elleni küzdelem önmagában ugyanis nem jelent tartós megoldást. Ez olyan, mintha egy betegnél "csak a tüneteket kezelnék, s nem az alapvető okokat" - fogalmazott Randolph.