Friss jelentésében az Unicef 41 ország gyermekeinek jólétét vizsgálta. A vizsgálati szempontok három nagy témakört öleltek föl. Ezek a következők voltak:

• mentális jólét: itt vizsgált például a gyermekek jóléti elégedettségi szintje, de a fiatalkorban elkövetett öngyilkosságok számának mutatója is;
• fizika jólét: a vizsgálat tárgya itt gyerekkori elhízás, illetve túlsúly, valamint a gyermekhalandóság volt
• készségek fejlettsége: a felmérés itt több dimenzióban vizsgálta a gyerekek készségeit, úgy mint az olvasásban való jártasságukat, vagy a matematikai képességeiket, de ugyanígy vizsgáltak olyan szociális készségeket is, mint például, hogy mennyire tudnak könnyen barátkozni.

Középmezőnyben a magyar gyerekek

Az Unicef friss ranglistája szerint Hollandiában a legjobb ma gyereknek lenni. A holland gyerekek ráadásul a három vizsgált kritériumból kettőben is a legjobb háromban végeztek. A mentális jólétüket tekintve elsők lettek az összesített listán, míg a készségeiket illetően a harmadikok.

Az összesített listán a dobogó második fogkán Dánia, a harmadikon pedig Norvégia végzett. Őket a negyedik helyen Svájc, ötödiken pedig Finnország követte. A top 10-be sorrendben befért még, Spanyolország, Franciaország, Belgium, Szlovénia és Svédország is. 

Nagy meglepetésre megelőztük Ausztriát, ami a 16. futott be, de közvetlen szomszédjaink közül Szlovénia és Horvátország előttünk végzett. Románia és Szlovákia azonban bőven utánunk. 

A magyar adatokban picit elmerülve azt látni, hogy a legjobb 10-be bár egyik vizsgált területen sem kerültünk be, ám legjobban, összesítésben a 13. helyen a

Ehhez képest az összesített listán 15. helyen futottak be a mentális egészséget illetően, illetve csupán 21. helyen a fizikai egészséget illetően. Érdekes azonban például megjegyezni, hogy például a japán gyerek elsők voltak a fizikai jólétet illetőn, azonban a mentális egészséget figyelembe véve majdnem az utolsók, 37. Éppen ezért a japán gyerek az összesített listán csapán a 20. helyen végeztek. 

Ha maradunk a magyar adatoknál, érdemes azt is megjegyezni, hogy gyermekjólétben olyan országokat előzünk mint Kanada, Ausztrália, Új-Zéland vagy az USA. Ez leginkább annak köszönhető, hogy sok gazdag országban például kiemelkedően magas a fiatalkori, 15-19 évesek között például az öngyilkosságok száma. 

Így például 100 000 lakosra majdnem kilenc fiatalkorú öngyilkosság jut az USA-ban (8,7), de éppen 9 Kanadában, és kilencnél is több Ausztráliában (9,7), de Új-Zélandon (14,9) is. Eközben Magyarországon "csupán" 4,5, ami persze messze nem a legjobb arány, ennél 13 ország is jobban szerepelt. 

Nagy baj az elhízás

Ahogy az ez eddigiekben bemutattuk, a magyar gyerekek legrosszabbul a fizikai egészséget illetően szerepeltek. Itt az összesítésben csupán 21. lettünk. Ennek egyik oka, hogy hazánkban viszonylag magas az 5-19 évesek között az elhízottak száma. A kiadvány által felmutatott adatok szerint a magyar 5-19 évesek 28 százaléka túlsúlyos. Ez az összes országot vizsgálva a 19. legrosszabb eredmény. Ehhez ráadásul hozzájön még az is, hogy rengeteg fiatal, legyen valójában bármekkora súlyú is egyáltalán nem elégedett a testével.

Magyarországon például a 11, 13, 15 évesek 47 százaléka, azaz a fiatalok csaknem fele vélekedett úgy, hogy ő maga túl súlyos vagy éppen túl vékony. Ez az UNICEF által vizsgált országok átlaga felett van, és a magyar gyerekeknél csupán 9 országban elégedetlenebbek jobban a fiatalok saját testükkel. 

A magyar fiatalok egyébként jellemzően inkább túl kövérnek tartják magukat, a 11, 13, 15 évesek 32 százaléka gondolja ezt magáról, míg ugyanezen korosztály 15 százaléka vélekedik úgy itthon, hogy túl sovány. A magyar lányokat ráadásul sokkal jobban megviseli a testképzavaruk, a statisztikák szerint ugyanis kétszer annyira lány gondolja úgy, mint fiú, hogy a testkép-problémája összefüggésben van az általános jólétének alacsony szintjével.

Készségekben az élen

A magyar gyerekek összesítésben egyértelműen a készségek tekintetében szerepeltek a legjobban. Ennek egyik oka, hogy a vizsgált korosztályban a magyar gyerekek 79 százaléka vélekedett úgy, hogy könnyen tud barátkozni. Ez pedig összesítésben a 10. legjobb eredménynek számított (holtversenyeket tekintve a 4. legjobb eredmény volt). 

Ehhez képest a 15 éveseknél vizsgált olvasás és matematikai jártasság megfelelő szintű megléte már nem volt ilyen egyértelmű itthon. 10-ből 4 középiskolásnak ugyanis nem igazán megy zökkenőmentesen az olvasás, illetve a számtan. 

Gyermeki boldogság

A kiadvány a jóléti mutatókon túl több, a gyerekek életét érintő megállapítást is tesz. Így például: 

• A szabadban rendszeresen játszó fiatalok boldogabbak, mint azok, akik csak ritkán tesznek így. Magyarországon például egy 1-10-es skálán 9,3 boldogsági szintet jelöltek meg azok a gyerekek, akik gyakran játszanak a szabadban, míg azok, akik csak ritkán, csupán 8,1-est.

• Nagyban növeli a fiatalok, a statisztikában 13-15 évesek jóléti mutatóját az, ha rendszeresen reggelizni, kerékpároznak, eleget alszanak, illetve fogyasztanak elegendő gyümölcsöt. Ehhez képest a jólétre brutálisan csökkentően hat a zaklatás, sajnálatos módon a szemüveg viselés is, ahogy a mértéktelen ivászat, de a technológiai eszközök állandó használata is.

• Nem meglepő módon, az összes vizsgált országban jobb azoknak a gyerekeknek az érzelmi jóléti mutatója, ahol a fiatalok támogató családban nőnek fel. Ahogy azoké is, akik megtalálják helyüket az iskolai közösségükben.

• A kiadványból kiderült az is, hogy a magyar szülők egy 10-es skálán általánosságban 7,9 pontnyira elégedettek a gyermekük iskolai személyzetével (természetesen jobbára tanáraival). Ez a vizsgált országok közül a 9. legjobbnak számít.